Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - Népművelés az 1930-as években
cenzúra mellett.179 Az Apponyi utcában működött a MANSZ székháza, ott két kisebb terem összenyitásával hoztak létre komolyabb társasági élet és népművelés bonyolítására alkalmas teret.180 1930. december 7-én avatták fel a Jókai utcában a zalaegerszegi építőmunkások új, saját erőből épült otthonát, amelyben 350-400 fő befogadására alkalmas nagyterem állt a munkások rendelkezésére.181 A fenti körülmények nyomán igen élénk egyesületi élet zajlott a városban végig az 1930-as években. Az egyleti keretekben működő népművelés legnépszerűbb formája továbbra is a liceális előadás maradt. Zalaegerszegen „valóban nincs más szórakozása a közönségnek, mint az egyesületek rendezésében tartott előadások, de ezek ki is elégítik, mert felölelnek minden tárgykört, szolgálnak zenéoel, énekkel, tánccal, tehát nem mondhatjuk..., hogy Egerszegen semmi sincs” - értékelte a város szellemi életét a Zalamegyei Újság. Sőt, „az utóbbi években az egyesületek és körök olyan kulturális tevékenységet fejtettek ki, amely lényegesen hozzájárult a lakosság szellemi színvonalának emeléséhez, a hazafias és valláserkölcsi érzelem fejlesztéséhez, megerősítéséhez. ”182 Különösen intenzív kulturális élet folyt a MOVE közművelődési szakosztályában, az Iparoskörben, ahol az 1922 óta működő irodalmi szakosztály szervezte az előadásokat, matinékat, szórakoztató esteket,183 a Gazdakörben, a MANSZ-ban, a Katolikus Házban működő vallási egyesületekben, így a Katolikus Legényegyletben, a Katolikus Népszövetségben, a Leánykongregációban, továbbá a Leventeegyesületben, az 1932-ben létrejött Izraelita Jótékony Leányegyesületben és az 1934-ben alapított Zalaegerszegi Közművelődési Egyesületben. Mind a vallási, mind a világi társaságok legtöbbje igyekezett tagjai számára télre színes szórakoztatva tanító programokat összeállítani. A korszakban rendszeresen előfordult, hogy egy-egy vasárnap este 179 Uo. 180 Zalaegerszegen már válogatni lehet a kulturális célokra megfelelő helyiségekben. ZMU. 1930. aug. 20. 2. p. 181 Országos szolidaritási ünnep Zalaegerszegen. Építőmunkás, 1931. jan. 1. Közli: Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. Szerk.: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1985. 300-304. p. 182 Téli program. ZMU. 1934. okt. 3. 1 p. 183 Művelődés. ZMU. 1922. márc. 12. 6. p. 57
