Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - Iskolánkívüli népművelés az 1920-as években
elnöke felszólította Czobor polgármestert, hogy a helybeli kultúr- egyesületek bevonásával oldja meg a problémát.142 143 Ez azonban nem sikerült, valószínűleg a városi bizottság is megszűnt, mert az 1927-28- as évadot már a Zalavármegyei Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság szervezte. A korábbi évek kudarcai ellenére nem változtattak a népművelési formán, most is a szokásos liceális előadások mellett maradtak, nem is egy, hanem két párhuzamosan futó, de különböző témájú szériával. Az egyiket a Vármegyeháza nagytermében rendezték. A város legreprezentatívabb termében tartott előadássorozatot a városi és vármegyei elitnek szánták, melynek tagjait kevésbé a tudás iránti vágy, inkább a presztízs szempontok és a hatalmi ideológiának való megfelelés vezették az előadásokon való részvételre. A Katolikus Legényegylet helyiségében megtartott másik szériára az iparosokat, kereskedőket, kishivatalnokokat várták. A vármegyeházán többek között Gőbel Árpád előadásában művészeti kérdésekről, Kray István báró, országgyűlési képviselőtől a modern társadalmi problémákról, Fekete Károly református lelkésztől Ady magyarságáról, Izsák Gyula polgári iskolai tanártól a növényvilág életéről hallhattak előadásokat, a Katolikus Legényegyletben pedig a szobanövények kezeléséről és betegségeiről, a gyümölcsfák neveléséről, az ipar fejlődéséről, va|y a magyar rendőrség történetéről beszéltek a meghívott előadók. 2 A szervezők, hogy a telt házat biztosítsák és a folyamatos érdeklődést fenntartsák, minden alkalommal színes műsorral kötötték egybe az előadásokat, versekkel, dalokkal, rövid jelenetekkel, hangszerszólókkal, de alkalmanként cigányzenekarok felléptetésével színesítették a liceális előadások monotóniáját. Ezek az alkalmak egyúttal fellépési lehetőséget is jelentettek a városban működő iskolai és felnőtt kórusoknak, a helyi előadóművészeknek, zenekaroknak.144 Az előadásokon üj színfoltot jelentett a technika, a gramofon, a rádió, az epidiaszkóp és a vetítőgép megjelenése, amelyeket a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságtól lehetett alkalmilag 142 A népművelés újjászervezése Zalaegerszegen. Zalavármegye, 1927. jan. 9. 3. p. 143 Lásd a Zalavármegye 1928. jan. 22, febr. 5., febr. 12., febr. 19., febr. 26., márc. 11., ápr. 22. és ápr. 29,-i számát. 144 Uo. 41
