Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Városi egyesületek Zalaegerszegen a két világháború között
megszokott volt, így közönségük elfogyott, a vezetés lelkesedése is alább hagyott. Az egyesület 1938 körül beszüntette tevékenységét. Külön színfoltot jelentettek Zalaegerszeg egyesületi térképén a színművészethez, színjátszáshoz kapcsolódó civil szervezetek. Ezekből három is alakult az 1930-40-es években. 1931-ben jött létre a hivatásos színjátszás támogatására a Zalaegerszegi Magyar Szlnpártoló Egyesület, ugyanebben az évben jelentették be a Zalaegerszegi Műkedvelő Színi Egyesület megalakulását, amely műkedvelő színielőadások bemutatására vállalkozott, s végül hasonló céllal szerveződött meg 1942-ben a Zalaegerszegi Ifjú Műkedvelők társasága. Tevékenységüket a színházról, színjátszásról szóló fejezetben mutatjuk be. 1936-ban a Göcsej természeti szépségeinek, néprajzi értékeinek feltárására és összegyűjtésére, a Göcseji Múzeum megszervezésére alakították meg zalaegerszegi értelmiségiek a Göcsej Egyesületet, amely néhány tetszhalott év után 1942-ben újjáalakult. A két világháború közötti korszak utolsó kulturális egyesület alapítási kísérlete 1943-44-ben zajlott Zalaegerszegen. A Zalamegyei Újság akkori munkatársai, Szakáll Ferenc, Csordás János, indítványozták egy zalai származású, vagy Zalában élő és alkotó művészeket, írókat, előadókat tömörítő társaság létrehozását, „ Hiszen köztudomású, hogy az ország csaknem minden valamire való városában van hasonló elhivatottságú kör, csak éppen Zalaegerszegen nincs, ami nagyon meg is nehezíti a megfelelő nívón mozgó estélyek és előadások rendezését. ”102 Ugyanis a kezdeményezők - a korábbi kulturális egyesület alapítókhoz hasonlóan - azt fogalmazták meg célkitűzéseik között, hogy legalább évi két estélyt szerveznek, amelyre országos hírű művészeket hívnának meg, válogatott kiállításokat rendeznek a képzőművészek műveiből, valamint zalai műsorral mutatkoznak be más városokban, hogy megismertessék az „ősi Zala értékeit”. Felhívásuk nyomán számos elszármazott jelentkezett, akik azzal a szándékkal is jöttek, hogy kiemeljék „Zalát abból a sötét hírnévből, aminek országszerte örvend. ”103 Az alapszabály tervezet elkészítése után, 1943. december 19-én alakult 102 Hamarosan megalakul a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör. ZMU. 1943. nov. 13. 5. p. 103 Vasárnap déleló'tt 11 órakor alakul meg a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör. ZMU. 1943. dec. 17. 3. p. 35
