Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

A mozi Zalaegerszegen - Gábor Béla mozgóképszínháza

és piszkos helyiségben kénytelen végigülni a vetítéseket. „Gábor Béla moziigazgató a jelenleg fennálló törvények szerint kereszténynek számít. Ha pedig így van, miért aggályoskodunk? Ha eljön egy olyan idő, amikor Gábor Bélától elveszik a moziengedélyt, nem lesz-e jobb az új tulajdonosnak, ha egy új épületet vehet át? Ha akadályozzuk az épület átépítését, megfosztjuk a közönséget a rendes környezettől, de egy csomó iparos is elesik a rendes munkától. ... Az a fegyver tehát, amellyel egyesek Gábor Béla ellen harcolnak, egészen másokat sújtanak, a közönséget, amelynek mégis csak ez az egyetlen szórakozási helye és lehetősége. ” - írta.826 A cikkhez illusztrációul mellékelte, milyen lenne az Asztalos Béla tervei alapján átépített Edison. Gábor Béla a folyamatos támadások hatására a nyilvánossághoz fordult. A Zalamegyei Újságban keretezett hirdetésben adta tudtára Zalaegerszeg közönségének: „Sok támadás ért bennünket érdemtelenül, hogy mi a mozi tökéletes modernizálására csak akkor gondoltunk, amikor új mozi árnyéka vetült elénk. Ezúttal a nyilvánosság előtt kell leszögeznünk, hogy legalább 6-7 éve folyik olyan modern mozi átépítési terv tárgyalása, amely a városnak színházat is biztosít köztem és illetékes hatóság között. Az építkezési viszonyok javulásával pedig kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a tervet be is váltsuk... ”827 A hatóságok hosszú huzavona után mégis csak megadták az engedélyt a mozi étépítésére, akkor azonban már a háborús helyzet és romló anyagellátás miatt nem lehetett beszerezni a szükséges építési anyagokat, a felújításra nem kerülhetett sor. 1943-44-ben már a nyilvános óvóhelyek építése élvezett primátust. Ugyanígy járt a második moziengedélyes is. A szerződés megkötése után, 1943 szeptemberében megkezdték a Kossuth és Petőfi utca sarkán álló Baross székház bontását,828 s az új épület alapjainak kiásását. Tovább azonban pénz és építőanyag kiutalás híján nem jutottak. A háború végén, már az új, megváltozott helyzetben sem folytatódott a „moziszínház” építése, a gödör még két évtizeden keresztül csúfoskodott a város főutcáján.829

826 Szakáll Ferenc: Őszinte gondolatok a mozi körüli hercehurcáről. ZMU. 1943. ápr. 24. 6. p.

827 Zalaegerszeg közönségéhez. ZMU. 1943. júl. 29. 2. p.

828 No, hála Isten, lesz már szállodánk! ZMU. 1943. szept. 25. 3. p.

829 Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956. Zalaegerszeg, 2005. 157. p. A gödör helyén társasház épült a hatvanas években, földszintjén az OTP egyik fiókjával.

216