Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

A mozi Zalaegerszegen - Gábor Béla mozgóképszínháza

Czukelter Ilonával való házasságkötése és fia születése után, 1920 körül kikeresztelkedett és a református hitre tért át.810 A kikeresz- telkedés nem mentesíthette őt a zsidótörvények hatálya alól, az egerszegi városatyák szemében sem bizonyult megbízható kereszténynek, mentességét nem is ennek, hanem amerikai állampolgárságának köszönhette.811 Az egyre fokozódó zsidóellenes közhangulatot érzékelve, amerikai filmes barátai segítségével kaphatta meg Gábor Béla a biztonságot jelentő iratokat.812 Zalaegerszegi rokonának elmondása szerint ettől kezdve zakójának hajtókáján egy nagyméretű, az Amerikai Egyesült Államok zászlóját ábrázoló kitűzőt viselt.813 Mentességének köszönhetően 1941-től 1944-ig, a zsidónak minősülő vállalkozók és értelmiségiek kiszorítása után virilisként tagja, majd póttagja lett a városi képviselőtestületnek is.

A második moziengedélyes, Pék Gyula a Baross Szövetséggel folytatott sikertelen tárgyalások után újabb ajánlatott tett a városnak: 300 000 pengőért megépíti a „moziszínhdzat”, ha a város a Kovács Károly téren 200 négyszögöles telket bocsát a rendelkezésére, rendezi

8111 Gábor Miklós színművész, Gábor Béla fia egy vele készült interjúban úgy emlékezett, hogy édesapja, a házasságkötésekor áttért a református hitre, s ő 1919. április 7-én már reformátusként született. Lásd: Gergely Anna: „Fehérváron megtanultam a vidéki életet kicsit...” (Beszélgetés Gábor Miklóssal) In: Pannon Tükör, 2003. 8. évf. 3. szám. 58-67. p.) Továbbá: Az életem szerelem és kaland. Mester Ákos interjúja Gábor Miklóssal. In: Magánbeszélgetések közügyekben, 1989. 31. p. Gábor Miklós anyakönyvi bejegyzése azonban nem igazolja a visszaemlékezést, eszerint születésekor édesapja izraelita, édesanyja római katolikus vallású volt, így ő is izraelitának született. A 1920- ban hozzáfűzött utólagos bejegyzés (UB 17/1920) szerint az evangélikusról (?) a református hitre tért át. Lásd: MNL ZML IV. 435. Zalaegerszeg Rt. város születési anyakönyve, 1919-1924. 45. bejegyzés.

811 Háry István szíves közlése. Az amerikai állampolgárság tényét megerősítik azok a levelek, amelyeket Gábor Béla már 1945 őszétől írt mozija visszaszerzése érdekében Zalaegerszeg akkori polgármesterének, Baráth Józsefnek. Lásd: MNL ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. 4096/1949.

812 Az állampolgárság megszerzésének idejét és körülményeit nem ismerjük. Gábor Béla 1945 után az Egyesült Államokba költözött, s ott is hunyt el.

813 Háry István szíves közlése.

212