Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
A mozi Zalaegerszegen - Gábor Béla mozgóképszínháza
A mozi az I. világháború nehéz évei alatt is rendszeres szórakozást jelentett, a harcterekről szóló filmes tudósítások először tették a fronttól távoli hátország „élményévé” is a háborút. A két - korabeli kifejezéssel élve - mozgófény képüzem azonban sok volt a kb. 13 000 lakost számláló kisvárosnak, annak ellenére, hogy a mozi egyre népszerűbb szórakozóhellyé vált a városka társadalmának minden rétege körében. Az Edison tulajdonosa, Goldberger Béla a háború alatt, valamikor 1915 végén, 1916 elején megvásárolta az Apollót,780 s ettől kezdve konkurencia nélkül vetíthetett a városban.781 Ugyanebben az időben a 28 000 lakosú Nagykanizsán több mozi vetélkedett a nézők kegyeiért, az első állandó mozgó megtelepedésétől (1907) rendszerint kettő, olykor három filmszínházban is folytak vetítések.782 A filmszínház jó jövedelemforrás volt, és biztos megélhetést nyújtott tulajdonosának. Ráadásul Gábor Béla Székesfehérváron is üzemeltetett két mozit, az Urániát és az Árpádot. így 1922-ben bekerült a legtöbb adót fizető zalaegerszegi polgárok, a virilisek közé, igaz, csak egy évig volt tagja a testületnek. A város ugyanakkor kevés bevétellel rendelkezett, súlyos adósságok terhét nyögte. Nem véletlen tehát, hogy szemet vetett a mozira. A Tanácsköztársaság bukása után, részben annak hatására 1920- 21-ben sor került Magyarországon a mozicenzúra bevezetésére783 és a mozgófényképszínházak működését szabályozó 8671/1920. M. E. rendelet784 életbe léptetésére. (E két rendelet szabta meg a két világháború között a mozik működését.) A jogszabály az új moziengedélyek megadásakor a természetes személyeket, tehát a magánvállalkozókat preferálta, de kivételesen jogi személyeknek is odaítélte az engedélyt akkor, ha azt „a vállalkozás jövedelmének közérdekű rendel780 Mozi hírek. Zalamegye, 1916. jan. 16. 2. p. 781 MNL ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. 4096/ 1949. Jelentés Zala vármegye alispánjának. 1920/9559. 782 A témáról lásd: Nagy Csaba: Nagykanizsa mozitörténete. In: Kanizsai almanach 1995-ről. Szerk: Czupi Gyula. Nagykanizsa, 1996.188-243. p. 783 Az 5123. 1920. В. M. sz. rendelete előírta, hogy mozgóképeket csak az Országos Mozgőképvizsgáló Bizottság engedélyével lehet bemutatni. 784 A rendelet felülvizsgálta az addigi mozi engedélyeseket, s igyekezett a berendezkedő hatalom számára megbízható embereknek adni a kiadott engedélyeket. 205
