Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Műkedvelő színjátszás Zalaegerszegen

királyfi előadása nem kis vállalkozás; de ezeknek a liliomos lelkületű fiuknak lelkesedése elég garancia arra, hogy az, amit nyújtani fognak, érték és szépség lesz. ”755 - ajánlotta az újság a darabot. A siker nem maradt el, a lelkes hangú tudósítás szerint a „közönség értékes élményt vitt magával”. A főszerepet Gerencsér Lajos hatodikos gimnazista játszotta, Ilona és Enese kettős szerepében a „jól ismert, kiváló műkedvelőt, Biloveszky Rózsit láthatta a közönség. Művészi szempontból az őjátéka volt a legértékesebb.” Gizella királynét Turcsányi Sipos Margit, Vazul herceget Boda László, István királyt Szalay Miklós formálta meg, a darabot Galambos Miklós káplán rendezte és tanította be. A tervezett két előadás helyett harmadszor is zsúfolt nézőtér előtt játszották el a színművet, amelynek Nemzeti Színházi bemutatója után Schöpf- lin Aladár azt írta: „szerzője úgylátszik nem tudott önmagában dönteni: misztériumnak fogja-e fel feladatát, vagy történelmi tragédiának. A kettőt valamiképen egyesíteni akarta, de a végén egyik se lett belőle. A Szent Imre- legenda maga nem ad elég anyagot egy misztériumra, hozzákölteni meg nem lehetett már csak az ünnepi alkalomra való tekintettel sem, - ezért kénytelen volt a történelemhez s annak politikai anyagához is folyamodni, viszont a legenda vonásait is bele kellett szőnie a történelembe, amiből olyan kettősség, egyenetlenség és logikai bizonytalanság származott, hogy az egész struktura állandóan ingadozik, minta nem egészen szabatos alaprajzra épített épület,”756 1931-ben újabb, nagyszabású előadásra szerveződött társulat a Katolikus Egyházközségen belül. Most a Bánk bán bemutatására készültek ugyancsak Galambos Miklós káplán rendezésében. Katona drámájának szereplőit a városi elit fiataljaiból válogatták ki, Gertrudist Holczer Irén, Bánkot Farkas Ferenc, Melindát dr. Tóth József- né, Petur bánt Gefferth Pál alakította. Jellemzi a helyi szellemi viszonyokat, hogy a bemutató előtt a sajtó a darabról írt elemzéssel, a Katolikus Népszövetség pedig ingyenes, vetítettképes előadással készítette fel a könnyű műfajokhoz szokott közönséget a dráma befogadására.757 Az 1932. február 1-én tartott premier hatalmas sikert

755 Megjelentek a plakátok. ZMU. 1930. nov. 30. 3. p.

7l6Schöpflin Aladár: Liliomos királyfi. Kállay Miklós legendája a Nemzeti Színházban. Nyugat, 1930. 11. szám http://epa.oszk.hu/00000/00022/00491/ 15250.htm

757 Katona József „Bánk bán”-ja. ZMU. 1932. jan. 24. 3. p.

198