Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Műkedvelő színjátszás Zalaegerszegen
lakozott.735 Felavatására 1930. december 7-én, az egyházközség műkedvelői által bemutatott - a Szent Imre év alkalmából született - Liliomos királyfi című darabbal került sor. A megújult épülettel végre Zalaegerszegen is létrejött egy egyházi tulajdonban lévő többfunkciós kulturális intézmény, amelynek korábbi nevét is megváltoztatták. Új neve, Kultúrház - jelezte, hogy az épület a továbbiakban nemcsak az egyházközség és a katolikus egyesületek céljait szolgálja, hanem bérbe vehető világi célokra, hivatásos és műkedvelő színházi előadások, bálok, liceális előadások megtartására is, persze szigorú cenzúra mellett. „16 éven felüli és nem kultúrházba való darabok elő nem adhatók. Az előadásra kerülő darabok címe közlendő és szövege színre kerülésük előtt kellő időben Suszter Oszkár egyházközségi képviselő úrnak átadandó, és csak az ő véleményezése után adható elő. szólt a szigorú egyházközségi határozat.736 Ettől kezdve a különféle zalaegerszegi műkedvelő társulatok nagyobb lélegzetű, több felvonásos színielőadásaik bemutatására a Kultúrház színháztermét bérelték ki, alkalmanként 25 Pengőért.737 A felsoroltakon kívül még egy műkedvelő színdarabok bemutatásra alkalmas színpaddal ellátott nagyterem volt a városban, az 1929-ben átadott Notre Dame iskolák színpada, ami azonban csak a Zárda tanulóinak állt rendelkezésére. A különböző színjátszó csoportok által bemutatott művek az olcsó vígjátékoktól, a népszínműveken, vallásos témájú, erkölcsnemesítő szándékú és irredenta darabokon keresztül a magas kultúrát képviselő színművekig terjedtek. Elsősorban a nőket tömörítő katolikus egyesületek kínáltak hitet erősítő, kifejezetten a jóságra, szeretetre nevelő előadásokat, amelyekben „az erények gyakorlására is ösztönzik a hallgatóságot". 1923-ban például a Hölgykongregáció előadásában tekinthették meg az érdeklődők Weishoffer: Arpádházi Szent Erzsébet című 5 felvonásos művét. A korabeli tudósító szerint „A darab cselekménye kevés, de nekünk magyaroknak értékes, mert annak központjában 735 A legmodernebb színpad várja a „Liliomos királyfi” előadását. ZMU. 1930. dec. 4. 1. p. 736 A Zalaegerszegi Római Katolikus Hitközség jegyzőkönyvei 1930. II. 23. - 1940. VII. 28. 115. p. 737 Uo. 194
