Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Staggione társulatok Zalaegerszegen
200. előadásukat. Az utazd színház rendezői Fodor Oszkár, Tordai Ottó és D’Arrigo Kornél voltak, mindhárman színészként is színpadra léptek. Műsorukon többek között Oscar Wilde: Bunbury, Geraldy: Ezüstlakodalom, Molnár Ferenc: Az ördög című vígjátéka szerepelt. A jubileumi előadáson, melyre a jobb helyekre már elővételben elkeltek a jegyek, s amelyet nagy várakozás előzött meg, a világhírű olasz drámaíró, Pirandello: Becsületesség öröme című színművét mutatták be.681 A Zalamegyei Újság a színház szereplését értékelve azt írta: „A Thália színház a régi színészet fénykorát varázsolja vissza. Irodalmi értékű műveket integrált, de egyszersmind megtalálta az utat a nagyközönség szelesebb rétegeihez is. ”682 Fodor Oszkár staggione társulata a kezdeti sikerek ellenére rövid ideig működött, vezetője 1927-től a pécsi Nemzeti Színház élére került, amelynek színikerületi ellátási körzetébe Nagykanizsa is tartozott. Az ott zajló színvonalas színházi életet látva Czobor Mátyás polgármester, mint azt az előbbiekben láttuk, többször is megkísérelte elérni, hogy a város Fodor Oszkár kerületébe tartozzon. A Thália Színház távozása után alig két hónappal érkezett meg Zalaegerszegre a korszak egyik legjelentősebb utazó társulata, Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza.683 Az 1924-ben alapított társulat „Nem vitt magával sok színészt, de jókat, repertoárját pedig csupa irodalmi szempontból is színvonalas darabokból állította össze. Tolsztoj, Schnitzler, Georg Kaiser, Sardou, Schönherr, Moliere, Shaw, a magyar írók közül pedig Babits Mihály (a Mohácsi Jenő által dramatizált Gólyakalifával) szerepelt műsorán. ... jórészt olyan helyek[en játszottak], ahol emberemlékezet óta nem szólalt meg a színházban irodalom. A kísérlet azért látszott merésznek és optimisztikusnak, mert e helyek legtöbbjén eddig nem igen tudott boldogulni a színtársulat még operettekkel sem s az irodalmi értékű darabokra jóformán teljesen előkészületlen volt a közönség. írta a társulatról Schöpflin Aladár a Nyugatban.684 Műsoron tartott darabjaikat először a fővárosban mutatták be, csak azután indultak vidéki vándorlásukra. 681 Irodalom, művészet. ZMU. 1926. márc. 20. 3. p. 682 Uo. 683 Az Országos Kamaraszínház Zalaegerszegen. ZMU. 1926. jún. 1. 3. p. 684 Schöpflin Aladár: Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza. Nyugat. 1926. 22. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00407/12650.htm 180
