Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Olvasás, könyvtár
Olvasás, könyvtár Z alaegerszeg alapvetően alacsony iskolai végzettségű polgárai számára a művelődés, az önművelés legegyszerűbb módja az olvasás volt. Nem tudjuk, hogy az itt élők hány százaléka élt ezzel a lehetőséggel, hányán rendelkeztek saját könyvtárral. A városi értelmiség bizonyosan. Gzobor Mátyás polgármester házi könyvgyűjteménye több ezer darabból állt,40 az egyik legnagyobb magán- könyvtárral Udvardy Jenő, az ügyvédi kamara és a Kaszinó elnöke rendelkezett.41 A város kispénzű közönségének azonban nem volt módja magánkönyvtárak létrehozására, nekik a kölcsönkönyvtárak tették lehetővé az olvasás élményét. Az 1920-1944 közötti években azonban nem működött sem a város, sem a megye által fenntartott, az egész közösség számára nyilvános könyvtár Zalaegerszegen, ugyanakkor a szomszédos megyeszékhelyeken, Veszprémben, Kaposváron, Szombathelyen már a századforduló környékén, vagy még korábban létrejöttek az olvasás megyei vagy városi intézményei.42 Az I. világháború előtt, 1912-ben Pásztor Imre, a főgimnáziumi tanára tett kísérletet egy városi nyilvános könyvtár megteremtésére; az általa szervezett Munkásgimnázium könyvtárát ajánlotta fel a köz használatára. Ehhez Wlassics Gyulától, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége elnökétől kapott anyagi és erkölcsi támogatást, azonban a háború alatt a gyűjtemény szétszóródott, elveszett. A következő évtizedekben több közkönyvtár alapítási kísérlet történt. 1925- ben a Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság vette programjába 40 Az 1952-ben kitelepített egykori polgármester könyvtárának maradékát egy zalaegerszegi család őrizte meg, tőlük 2015-ben került a Göcseji Múzeumba. 41 Udvardy Jenő özvegye 1945 után könyvtárukat csekély térítési díj ellenében kölcsönözhetővé tette, a később államosított épületben jött létre a Zalaegerszegi Körzeti, majd 1952-től a Zala Megyei Könyvtár. 42 A veszprémi nyilvános könyvtár 1902-től, a szombathelyi városi közkönyvtár 1880-tól, a kaposvári pedig már 1816-tól állt az olvasók rendelkezésére. 17