Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban

„túlságosan nehéz vállalkozást jelentett. ”) A mű erkölcsi tartalmával is baj volt. A korosodás elöl a kalandokba menekülő férjes asszonyt ítélte el a darab, s ennek kapcsán írta a kritikus: „Megkérdezzük az írótól: aááig talán helyes a házasságtörés, míg fiatal a feleség és nem kerül pénzbe a bűn?”65"

Elmarasztaló kritikákat kapott László Aladár: Mindig a nők kezdik című vígjátéka, Csongor Béla: Gellérthegyi kalandja, Abrahám Pál - Földes Imre: Viktória című operettje. Ez utóbbi Európa szerte nagy sikereket aratott, Zalaegerszegen, legalábbis a kritika számára elfogadhatatlan volt. „Hát ez az a bizonyos liberális színházszellem, ami ellen már évtizedek óta küzdünk. Az ilyen színdarabok dobták bele a köztudatba, hogy a legtisztábban indult házasság is fölösleges teher már akkor, ha elmúlt a szerelem, ezek a hebe-hurgya fércművek csavarták félre a férfijellemet, mintha csak az volna a valamire való ember, aki el tudja csábítani a férjes asszonyt s csak az a feleség volna igazi asszony, aki egy felvillant szerelmi mámorban otthagyja az urát. Az ilyen színdarabokat kívánjuk a papírkosárba! Még a jó zene és a félig-meddig kitűnő' táncszámok sem enyhítenek a balul sikerült színdarab vaskos hibáin. ”653

Meg kell jegyezni, hogy a helyi sajtó színházkritikusai, akik többnyire névtelenül jegyezték bírálatukat,654 mindig különbséget tettek az előadások tartalma és a szereplők teljesítménye között, külön értékelték a darabot, a rendezést és a színészi játékot. Gyakran fordult elő, hogy míg az egyiket dicsérték, a másikat megrótták.

A Szalay társulat műsorán persze akadtak olyan darabok is, melyek a szigorú erkölcsű kritikusoknak is tetszettek, a színház nevelő szerepéről vallott elképzeléseiknek megfeleltek. Ezek közé tartozott Csathó Kálmán: Fűszer és csemege című színdarabja, melyben „a munka és dologtalanság, a szorgalom és léhaság, a polgári életszemlélet és az elrugaszkodott úrhatnámság vívja meg a maga harcát. ... Ilyen színdarabokkal lehet nevelni a közönséget s ilyen alkotásokkal lehet eltüntetni a * 615

652 Színház. Herczeg Ferenc: Utolsó tánc. ZMU. 1939. máj. 11. 3. p.

615 Színház. Földes - Ábrahám: Viktória. ZMU. 1939. máj. 26. 4. p.

6,4 A Zalamegyei Újságban egyedül Litványi László írt saját néven színikritikákat, a legtöbb bírálat névtelenül, szerkesztőségi véleményként jelent meg.