Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - A színikerületek
De hát ez a hit nem mindig válik be e's hova tovább ezekre a szellemtelen malacságokra sem lehet anyagi sikert felépíteni, legalább tegnap ez történt a társulattal. ’o9ü Természetesen, mindegyik társulat igyekezett bemutatni már klasszikussá vált operetteket, zenés darabokat. Lehár Ferenc operettjei: a Luxemburg grófja, A mosoly országa, A víg özvegy, Kacsóh Pongrác: János vitéze, Schubert - Berté: Három a kislány c daljátéka, Jacobi Viktor: Leányvására, Straussz Cigánybárója, Kálmán Imre Marica grófnője, Csárdáskirálynó'je, Huszka Jenó': Gül Baba című operettje mind-mind felhangzottak a Bárány színpadán, hogy csak néhány példát említsünk. Az 1940-es években is az operettekért, zenés darabokért rajongott a közönség, a korszak sikeres szerzői: Fényes Szabolcs, Eisemann Mihály, Buday Dénes, Ábrahám Pál, Erdélyi Mihály és Huszka Jenő műveit néhány hónappal a pesti bemutatók után Zalaegerszegen is láthatta a közönség a Kultűrház, vagy az Edison mozi színpadán. A színikerületi társulatok által bemutatott darabok harmadik csoportját a népszerű kortárs magyar színműírók Budapest nagyszínházaiban már sikert aratott darabjai tették ki.590 591 592 Mindegyik társulat színlapon tartott legalább egy darabot Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor színműveiből, vígjátékaiból, már csak azért is, hogy a Vallás és Közoktatási Minisztérium időről időre megérkező - a magyar vidéki színjátszás színvonalának emelését, a kortárs magyar dráma támogatását feladatul adó - leiratainak eleget tegyenek. A kultuszminiszter 1934-ben rendeletben kötelezte a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottságokat, évi jelentésben számoljanak be arról, hogy.....hatásköri területükön a lefolyt színházi évadban előadásokat tartott színtársulatok mennyiben tudták a hatóságok és a közönség megelégedését kiérdemelni az előadások művészi színvonala, a műsor megválasztása és a színtársulat tagjainak általános magatartása tekintetében",542 Nem tudunk arról, hogy a zalai népművelési bizottság 590 Színház. ZMU. 1931. jan. 9. 4. p 391 A 20-as, 30-as évek sikerdarabjairól lásd: Bécsy Tamás: A siker receptjei. Székesfehérvár. 2001. 227 p. 592 A népművelési bizottságok figyelemmel kísérik a vidéki színtársulatok működését. ZMU. 1934. máj. 18. 1. p. 157
