Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

Minden bizonnyal a két világháború közötti korszak Zalaegerszegen legnépszerűbb festői Hénel Gusztáv’’16 és leánya, Margit31' voltak. A tanulmányait Münchenben végző, Mednyánszky Lászlóval barátságot ápoló festő gyakran megfestette egyik kedves témáját, a zalai dombvidéket, Margit pedig virágcsendéleteivel aratott sikert. A húszas évek második felétől egészen 1944-ig szinte évente nyitottak kiállítást újabb műveikből, a tárlatoknak hol az Arany Bárány nagyterme, hol a régi városháza, hol üres üzlethelyiségek, az Ipartestület székháza, hol pedig a megyeháza díszterme adott helyet.318 Nemcsak tájképeket, hanem a vidéki élet eseményeit, a mezőgazdasági munkákat is megfestő Hénel Gusztáv műveit szívesen vásárolták a zalaegerszegiek, Czobor Mátyás otthonát is két festménye díszítette.* 518 519 Hénel Margit 1941-ben, tragikus körülmények között elhunyt, de műveit továbbra is hozta magával édesapja a bemutatókra. Utolsó egerszegi kiállítására 1944 nyarán került sor, nagy valószínűséggel ez volt a háború közvetlen megérkezése előtti utolsó tárlat a városban.320

Zalaegerszeg városa a két világháború között - szerény anyagi lehetőségei miatt - csak elvétve fordult megrendelésekkel a helyi, zalai vagy máshonnan származó művészek felé. 1933-ban Apponyi Albert arcképét szerették volna megfestetni a városháza számára. A meghirdetett pályázatra Laczkó Gyula, a Bakon élő festő, Edvi Illés Ödön, Rombay István, Asztalos Gyula budapesti művészek és a kaposvári Lovitsch Kálmán adtak be pályázatot. Hogy a kép végül elkészült-e, nem tudjuk.

Egy évtizeddel később, 1943-ban szobor felállítását határozták el a Zalaegerszegen született ifjúsági író, Donászy Ferenc emlékére

316 Hénel Gusztáv (1881-1966) festőművész, tanár. A Képzőművészeti Főiskolán végzett, Münchenben tökéletesítette tudását. Sokat utazott, a két háború között vált ismert és elismert festővé.

51/Hénel Margit (1908-1941) festő. Pápán élt, főleg virágcsendéleteket alkotott.

518 Képkiállítás. Zalavármegye, 1928. máj. 13. 5. p.

519 Mindkét festmény, az 1924-ben festett Aranyhíd és a Velencét ábrázoló kép, 2015-ben került a Göcseji Múzeum tulajdonába.

32)Hénelék kiállításairól többek között lásd: Zalavármegye, 1928. máj. 13. 5. p„ ZMU. 1930. márc. 21. 2. p„ Zalai Napló, 1935. dec. 1. 2. p., ZMU. 1939. nov. 4. 5. p., 1940. júl. 11. 3. p., 1943. márc. 31. 3. p., 1944. jún. 9. 3. p.

137