Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Hangversenyélet

János szerzeményt, műsorát végül Kodály Háry Jánosából a Szegény vagyok, szegénynek születtem című dallal zárta, amiért is óriási tapsvihar­ral jutalmazták. Utolsó zalaegerszegi koncertjét 1940 decemberében adta, ismét a Karácsonyfa Egyesület javára. Műsorán többek között Pálóczi Horváth Adám gyűjtéséből vett dalok és bölcsődalok szere­peltek. A koncert értékét azonban erősen rontotta a gyenge adott­ságú zongora. A korabeli kritika szerint a zalaegerszegi közönség „érzéketlen marad minden zenei megmozdulással szemben. Hiába jönnek a dalárdák és zenekarok a legjobb számokkal, hiába hoznak ide fiatal, vagy már kiforrott tehetségeket, a hangversenyterem a legritkábban telik meg”. Valóban így volt ez a komolyzenei eseményekkel kapcsolatban, de volt egy zenei mű­faj, a magyar nóta, amely kivételt képezett, mindig telt házat vonzott a válságos esztendőkben is. A város egész társadalma rajongott a sírva vigadós, igazi magyarnak gondolt, mindenki által érthető, könnyen megtanulható, az éneklés és együtténeklés élményét adó műfajért. 1932-ben Cselényi József a Nemzeti Színház művésze, a két világ­háború közötti időszak leghíresebb, legendás magyarnóta-énekese adott nagy sikerű dalestet a Karácsonyfa Egyesület javára. Az 1935-ös Göcseji Héten is az egyik legnagyobb közönséget vonzó rendezvény Murgács Kálmán magyarnóta estje volt, amelyet az Arany Bárányban tartottak „soha nem látott tömeg előtt”, ahol az országos hírű jegyző- nótaszerző a saját szerzeményeit és irredenta dalokat adott elő Horváth József cigányzenekara kíséretében. Zalaegerszeg városa megbecsülte a műfaj képviselőit, zeneszerzőket és előadókat egya­ránt. 1936-ban, még életében emléktáblát avattak Huber Gyula418 nótaszerző szülőházán, a Batthyány utca 9-es számú épületen. Az 1861-ben született férfi a papi pályát választotta hivatásul, Somogy megyében, Barcson lett plébános, majd apát. Mellette már gimnazis­ta korától hegedült és zeneszerzéssel foglalkozott, több mint ötszáz csárdás, palotás és több mint ezer nóta szerzője lett, olyan kiválósá­gok kedvelték dalait, mint Blaha Lujza. Egerszegi emléktáblájának 4,8 Huber Gyula 1943-ban halt meg Barcson. 115

Next

/
Thumbnails
Contents