Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Énekkarok, zenekarok

javaslatára pénz hiányában 4 m3 tűzifát bocsátott a rendelkezésükre, hogy „ezzel is eló'resegítsük az egyesületet kulturális munkájában. ”368 A támogatásul kapott összegeket az épftó'munkás dalkör is leginkább utazásaihoz használta fel. Tagja volt a Magyarországi Munkásdalegy- letek Szövetségének és a Zalai Dalosszövetségnek is, így rendszeresen részt vett versenyeiken. Alakulásuk után egy évvel már felléptek a keszthelyi Dalosversenyen, 1928-ban Nagykanizsán, versenyen kívül szerepeltek, emlékdíjul Keszthely város ezüst serlegét kapták.369 A harmincas évek közepén eljutottak a miskolci és a pécsi dalosünnepélyekre, amit ugyancsak a város támogatása tett lehetővé a kórus számára.

1930-ban épült fel az építőmunkások otthona370 371a Jókai utcában, itt lett állandó székhelye a dalkarnak is. Időnként volt alkalmuk fellépni nemcsak szűkebb, szervezett munkás közönségük előtt, hanem a város másik kórusai által szervezett dalosünnepélyeken, estélyeken. 1931 nyarán például az Iparoskor és a Dalárda által, Czobor Mátyás fővédnökségével rendezett dalosnapon, ahol mindhárom városi énekkar olyan illusztris vendégek előtt szerepelt, mint gróf Batthyány Pál és Kray István országgyűlési képviselő.3 1

A Zalaegerszegi Építőmunkások Dalkara működésének is a háború vetett véget.

E három színvonalas kórus mellett a 20-as évek elején a Katolikus Legényegylet Dalárdája Kecskés Dezső kántor vezetésével, az évtized végén (1927 körül) a MOVE énekkara színesítette még Zalaegerszeg daloséletének palettáját.

368 MNL ZML V. 1606. Zalaegerszeg város közgyűlési jegyzőkönyve. 1933. nov. 29.

369 A Zala vármegyei dal-olimpiász. Zalai Közlöny, 1928. szept. 11. 2. p.

’7Í11930. dec. 7-én Szakasits Árpád jelenlétében avatták fel a munkásotthont, amely ma a Móricz Zsigmond Művelődési Ház.

371 Nagyszerűen sikerült a vasárnapi dalosünnep. ZMU. 1931. jún. 23. 2. p.

103