Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
maradtak. Egyes képviselők szerint ebbe az ügybe a város nem szólhat bele, mert magánépíttetőről van szó. Mások a szociáldemokrata munkásokat minden középítkezésből ki akarták zárni, de többen végül amellett kardoskodtak, hogy itt gazdasági kérdésről, megélhetésről van szó, s ebbe politikai ügyet keverni nem szabad. Ezért a képviselőtestület úgy határozott, hogy a testület kijelölt tagjai kezdjenek tárgyalásokat az apácarend képviselőivel a szociáldemokrata munkások alkalmazása érdekében.73 # Az 1920-as évek elején kialakult politikai struktúra, mely szerint a Horthy-rendszer és a bethleni konszolidáció támogatói és a keresztényszocialista legitimisták ellentéte uralja a zalaegerszegi helyi politikát, az évtized második felére módosult. Ez már a következő parlamenti választáson megmutatkozott. 1926. november 15-én Horthy kormányzó feloszlatta a parlamentet, és megkezdődött az új választás kampánya. A kormánypárt, helyzeti előnyét kihasználva mindenről előre értesült, ezért felkészülten várta a fejleményeket. A párt a jelöltjeit már nagyon korán megnevezte, a zalaegerszegi kerületben november 16-án kezdett elterjedni a hír, hogy a hivatalos jelölt egy minisztériumi tisztviselő, báró Kray István lesz. Sokáig tartotta magát azonban az információ, hogy a mandátumot Vass József, a Bethlen kormány szociális és népjóléti minisztere kapja. Vass katolikus pap, kalocsai nagyprépost volt, a régi néppárti irányzat képviselője, s a keresztényszocialisták egyik vezéralakja. Személyét különleges kapcsolat fűzte a katolikus Nyugat-Dunántúlhoz, s különösen Vas és Zala megyékhez. Ennek több oka volt: egyfelől, hogy itt született 1877-ben, Sárváron. Másfelől 1919-ben a Tanácsköztársaság időszakában kis zalai falvakban bujdokolt a vörös hatóságok elől, erre később előszeretettel hivatkozott, kiemelve, hogy ekkor erős kapocs keletkezett közötte és a zalai nép között. 1920-ban a vasvári kerület mandátumát szerezte meg, 1923-ban pedig, egy időközi 73ZML V. 1606. 1928. október 12. 207. sz. 547-552. p. 69
