Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

A párt választási küzdelmének középpontjában a megye földmű­ves népességének megnyerése állt, ezért a zalaegerszegi választóke­rületben is az ott található falvak népessége körében számíthattak támogatókra. 1935. márciusának végén a hatóság határozottan fellé­pett a párttal szemben, rendó'rségi házkutatás volt Zalaegerszegen a párt helyi vezetőjének, dr. Árvay István ügyvédnek az irodájában, ahol 10 000 nyilas röplapot foglaltak le. Felekezeti izgatás miatt eljá­rás indult Árvay, a három Eitner, valamint a párt néhány más tagja ellen. A vád szerint szóban és írásban kifejtett beszédeik a zsidó hit- felekezet elleni izgatást, valamint a fennálló társadalmi rend elleni lázítást tartalmaztak. Április 2-án a hatóság tömegesen tartóztatott le zalai nyilas vezetőket és tagokat. A mintegy száz főt Zalaegerszegre szállították, kihallgatták, majd néhány napos fogva tartás után szaba­don engedték őket. A választás előestéjén a hatóság azt is elrendelte, hogy a képviselőjelöltek nem hagyhatják el lakóhelyüket, tehát elvi­leg nem is mehettek el szavazni. A választások befejezése után vizs­gálat indult a hatóság esetleges túlkapásainak kivizsgálására, melynek során dr. Skublics Ödön Zalaegerszeg főszolgabírója a következőkép­pen indokolta a fellépést: „ Részemről szükségesnek tartottam, hogy mindahány jelöltet a választás napján lakóhelyükön való maradásra szorítsam, azért mert számítani lehe­tett a fentebb vázolt túlfűtött hangulatnak a fokozódására a választás nap­ján, amelyet a jelöltek jelenléte és együttléte a választókkal semmi esetre se csökkentett volna, s így félő volt, hogy a szerencsétlen endrődi eset'13 fog megismétlődni. Azonkívül nem láttam biztosítva a jelöltek testi épségét sem.”n4 Az idézetből látható a feszült hangulat, amely a választás előestéjén a kerületben uralkodott. Mindezek mellett a nyilas propaganda eszköztárában a demagóg és rendkívül szélsőséges tartalmú ígéretek és állítások sora jelent meg. Az ígéretek elsősorban a földreformra vonatkoztak (földreform alatt gyakorlatilag földosztást értettek), amelyre a zalai kisbirtokos vagy nincstelen parasztság igen fogékony volt. Néhány meglepő állí­tásuk minden bizonnyal az iskolázatlan tömegeknek szólt, ugyanis a 113 113 1935. március 20-án Endrődön a csendőrök belelőttek a felizgatott válasz­tók tömegébe, több ember meghalt. IHZMLIV. 401. b. 69/1935. 95

Next

/
Thumbnails
Contents