Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 4. Válság és radikalizmus: az 1930-as évek
politikai katolicizmus eszméivel, amelynek középpontjában a monarchia jogfolytonossága állt. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt már az 1931-es választások után erősíteni kezdte pozícióit és szélesíteni mozgásterét a kormánypárttal szemben. Ezt a törekvést erősítette fel a gömbösi program, amelynek veszélyeire - elsősorban a diktatúra veszélyére - a párt vezetői hívták fel a figyelmet.101 Programjukban az elvi legitimizmus, mint a diktatúra alternatívája jelent meg. Zala megyében a két politikai irányzat szembenállása megmutatkozott a vármegyei közgyűlés munkájában is, ahol egyre keményebb politikai csatározások folytak. Megalakultak a politikai csoportok, frakciót alakítottak a kormánypárti képviselők, a kisgazdák, a nyilasok és legvégül a választásokat megelőzően létrejött a keresztény tömb is.102 A katolikus ellenakció 1933 októberében jelentős gyűlést szervezett Nagykanizsán. Ezen részt vett a két zalai város apátplébánosa (Pehm József és p. Molnár Arkangyal) és a kereszténypárt két ország- gyűlési képviselője: Kállay Tibor és br. Kray István, valamint az országos pártvezetés részéről Ernszt Sándor és gr. Esterházy Móric országgyűlési képviselők, sok más zalai közéleti személy társaságában (Farkas Tibor képviselő, Tarányi Ferenc volt főispán, felsőházi tag). A felszólalók határozott ellenérzésüket fejezték ki a nemzeti jelszavak és programok kormánypárti kisajátítása ellen, ugyanakkor hangsúlyozták a szociális intézkedések fontosságát. Tiltakoztak az egy- pártrendszer és a személyi diktatúra lehetősége ellen. A külpolitikai kérdésekben elítélték az egyoldalú orientációt, a revízió megvalósításában az önálló magyar külpolitika szükségességét emelték ki.103 Ezek a gondolatok a kormány politikájával való szembenállást hirdették és szakadást jelentettek a keresztény-konzervatív táborban. A kereszténypárt akciója tovább folytatódott, egy évvel a nagykanizsai gyűlés után Körmenden tartottak országos nagygyűlést, ahol egyértelműen megfogalmazták az ellenzéki magatartást.104 A választásokon 101 Sípos 1999. 164. p. 102 Tapolcai Újság, 1935. március 10. 103 Zalai Közlöny, 1933. október 24. és ZML Fó'isp. biz. 86/1933. 104 Gergely 1993. a. 101-102. p. 91