Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 4. Válság és radikalizmus: az 1930-as évek
amikor 1935 márciusában új személy került a főispáni székbe. Gyö- mörey Györgyöt - aki már 1926 óta állt a megye élén - Gömbös feltétlen híve, a Budapestről érkezett Tabódy Tibor váltotta fel. Tabó- dy felemelkedését az új politikai irányvonalnak köszönhette, ízig- vérig Gömbös embere volt. 1925-től kezdett politizálni Wolff Károly budapesti községi pártjában. Gömbös kinevezésekor azonnal csatlakozott hozzá és zalai kinevezéséig, a kormánypárt űjjáformálásának munkájában vett részt Budapesten. Az új főispán bemutatkozó beszédében hosszasan taglalta a reformok szükségességét, érvül használva fel a megye elmaradott viszonyait. Pehm József zalaegerszegi apátplébános üdvözlő beszédében egyetértett mindezzel, de nem felejtette el hangsúlyozni: „Ez a megye nem zárkózott el soha a komoly és indokolt haladás elől, de féltékenyen védte az alkotmányt és önkormányzata sérthetetlenségét,”luu Az új kormányzati politikával szembeni konfrontáció tehát a megyében láthatóan megjelent, a képviselőválasztásokon pedig tovább mélyültek az ellentétek. A választásokra készülődvén Zala megyét illetően a kormány terve két részből állt. Az egyik természetesen az volt, hogy jelöltjeik közül minél többen nyerjék meg a választást, kerüljenek be a parlamentbe. A másik feladat már bonyolultabb lépésekből állt, a párton belül, a helyi körzetekben is keresztül kellett vinni megfelelő személyek jelölését, azaz szükség esetén az új irányvonalhoz nem tartozó vagy igazodó egyén lecserélését megfelelő jelöltre. Itt vagy olyan új embereket kellett kiválasztani, akik a miniszterelnök politikai irányvonalát képviselték, vagy a régi politikusok közül kellett az alkalmaz- kodókat kiemelni. Az új hatalmi formáció azonban váratlan akadályokba ütközött. Ahogy az várható volt, Zalaegerszegen is megindult a katolikus ellenakció, amely mögött elsősorban a helyi katolikus papság és közélet személyek álltak, élükön természetesen Pehm Józseffel. Ez azonban nem volt zalai sajátosság, az ország más, katolikusok lakta részein is hasonló szervezkedés kezdődött el. Az ellentét oka elsősorban a politikai és világnézeti különbözőségekből fakadt: Gömbös olasz mintára elképzelt „öncélú nemzeti állama” és „vezérsége” nem fért meg a 100 100 Zalai Napló, 1935. március 19. 90
