Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

elé nézett. A főispán azonban felajánlotta neki, hogy: „amennyiben befolyását úgy a zsidóságnál, mint a falvakban teljesen a kormány hivatalos jelöltje mellett érvényesíti, számíthat arra, hogy felsőbb helyen olyan értelem­ben fogom ügyét képviselni, mely őt a megszégyenítő eljárástól és a meghur­coltatástól mentesíti." Azaz ügyét - bírósági tárgyalás helyett csak pénzbírság kirovásával - próbálja meg elintézni. A bankár természe­tesen örömmel belement az alkuba. Mint válaszában jelezte: „Hivat­kozással tegnapi megbeszélésünkre úgy hitsorsosaim körében, valamint inté­zetem ügyfeleinél a kellő propagandát a kormány jelöltje érdekében megkez- dettem,”84 85 A két jelölt közötti nagyon szoros küzdelmet, tehát végül lehet, hogy ez a manőver döntötte el. A fenti szituáció azonban nem az egyetlen visszaélés lehetett a két jelölt párharcában, Farkas ugyanis a választás eredményét a bírósá­gon támadta meg. Beadványában a következő kifogásokat hozta föl: Kray javára jogosulatlan szavazatokat fogadtak el, elutasítottak több Farkasra adott érvényes szavazatot, a törvényes szavazási határidőt pedig néhány községben nem tartották be annak érdekében, hogy a Farkas-pártiak a voksaikat ne tudják leadni, továbbá Kray többször hangoztatott megvesztegés-szerű választási ígéreteket és végül a sza­vazási jegyzőkönyvet egy esetben meghamisították. A petíció készítői azt kérték, hogy a bíróság semmisítse meg az eredményt és a szám­szerűen kis különbségű végeredményre tekintettel, új választás kiírása nélkül hirdesse ki győztesnek Farkast. A Közigazgatási Bíró­ság 1927. április elején kezdett el foglalkozni az üggyel, majd egy hónap szünet után, május 11-én hozta nyilvánosságra ítéletét. Előző nap már olyan hírek láttak napvilágot, hogy Kray báró lemond a man­dátumáról, de ezt az érintett maga cáfolta, bár már a következő árnyalt megfogalmazással: „Mert ha kisebb-nagyobb szabálytalanságok történtek is a megválasztásom körül, ilyen szabálytalanságokat a másik párt is elkö­vetett." 5 A bíróság ítéletében végül a felhozott vádpontok közül csu­pán a szavazási idő be nem tartásával foglalkozott: a választási jegy­zőkönyvekből 17 község esetében hitelt érdemlően megállapítható 84ZML IV. 401. b. 112/1926. A főispán betartva ígéretét hosszan lobbizott a fővárosi hatóságoknál, de az igazgató végül mégsem kerülte el a bírósági eljá­rást. Az ügyet részletesen lásd Németh - Paksy 2004. 178-185. p. 85Zalamegyei Újság, 1927. május 11. 76

Next

/
Thumbnails
Contents