Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
leadott szavazatoknál is,”69 A baloldal tehát a közélet terén kizárólag az érdekképviseleti szervezetekben tudott befolyáshoz jutni, a direkt politikába beleszólni Zalaegerszegen nem tudott. Komoly ellenfele volt a baloldalnak Pehm József is, aki - korábban megismert nézetei alapján - a társadalom legnagyobb veszedelmének tartotta a szociáldemokráciát. A szociáldemokrata párt városi titkára például 1924-ben az országos szakszervezet segítségét kérte a Zalamegyei Újság folyamatos támadásai miatt. Mint írta ezek a „piszkos cikkek” annyira sértik a helyi munkásokat, hogy a „legrosszabbra vannak elkészülve”. „Úgy látszik szaktársak, mi csak arra valók vagyunk, hogy a harctérre elmenjünk és ártatlan testvéreinket legyilkoljuk, de arra nem vagyunk jók, hogy szakegyletet alapítsunk, ahol a gazdasági érdekeinket megvédjük." - írta Dombay János párttitkár.70 Az ellentétek mélységét jelzi egy 1928-ban történt eset, amikor Pehm József az ügyészségen feljelentette Esztergályos János szociáldemokrata ország- gyűlési képviselőt, mert az építőmunkások szakszervezetének városi csoportja előtt 1928. szeptember 27-én tartott gyűlésen elmondott beszédében a feljelentőre állítólag olyan kijelentéseket tett, ami a rágalmazás vétségének az ismérveit látszik kimeríteni". Az országgyűlés azonban nem függesztette fel Esztergályos mentelmi jogát, megállapításuk szerint: „a jelenlevő hatósági közeg emlékezetből írott jelentése szerint a beszéd tartalma nem meríti ki a fent hivatkozott törvénybe ütköző rágalmazás ismérveit, zaklatás esete forog fenn" (mármint Esztergályossal szemben!), így az eljárás leállt.71 Ugyancsak komoly vitát váltott ki a városban, hogy az 1920-as években az egyik legnagyobb helyi beruházásból, a Notre Dame rend rendház és iskolaépítéséből az apácarend, s mögöttük Pehm József kizárta a szociáldemokrata munkásokat a dolgozók közül.72 Pedig a városi építőmunkások döntő többsége az utóbbiak közül került ki. A városi képviselőtestületben is nagy vita bontakozott ki, ugyanis a városban nem volt elegendő keresztényszocialista munkás, ezért távolabbi helyekről érkeztek dolgozók, míg a helyiek munka nélkül 69ZML IV. 401. b. 55/1929. 70 Dokumentumok Zalaegerszeg történetéből 277. p. 71 KN 1926-1931. 28. kötet, 1929. november 5. 155. p. 72 Dokumentumok Zalaegerszeg történetéből 284-285. p. 68
