Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció

Ekkor, a kezdeti időszakban a város előtt több súlyos probléma is tornyosult, melyek közül kettő tűnt különösen veszélyesnek, egy rövid, egy pedig hosszabb távon. Egyfelől meg kellett oldani a lakos­ság élelmiszer-ellátását, ezt azonban egy korábbi szerencsés lépés következtében viszonylag könnyen orvosolni lehetett. Zalaegerszeg­nek volt ugyanis saját sertéshizlaldája, ahol a szükséges húsmennyi­séget biztosítani tudták. A jobb módú lakosok meg tudták vásárolni a húst, ami jelentős bevételt is jelentett, másfelől így biztosítani lehe­tett a szegény és nélkülöző réteg ellátását is. (Már augusztusban gon­doskodtak a hizlalda állatállományának növeléséről, ekkor a reszneki uradalomtól megvásároltak 150 db süldőt és 50 anyakocát.) A hizlalda jövedelmében egyébként 1919 végén jutalmakat is osztottak a város vezetőségének, Czobor polgármesternek például 10.000 koronát, de kaptak belőle a dolgozók is. Ugyancsak az élelmezés megoldását je­lentette, hogy a város még 1919 őszén bérbe vett a plébánia területé­ből egy darabot, ahol „okszerű gazdálkodást” kívánt folytatni. A másik súlyos problémát a közelgő tél jelentette és az azzal járó nehézségek: a munkanélküliség növekedése és a tüzelőanyag biztosí­tása. Ezzel a képviselőtestület a következő ülésén foglalkozott, ekkor a polgármester a drámai beszédben jellemezte a korabeli helyzetet: „ Tekintetes Képviselőtestületi A világháború rettenetes szenvedései nem­hogy enyhülnének, a közállapotok nemhogy javulnak, hanem előttünk van egy nélkülözések legnagyobb rémével, a dermesztő hideggel fenyegető tél, tü­zelőanyag nélkül, mely a nyomorúságban szenvedők és munkanélküliek táborából elképzelhetetlen romboló munkát zúdíthat ránk, ha minden lehetőt el nem követünk annak elhárítására. Kétségtelenül megállapítható, hogy a proletáruralom által kirabolt ország kormánya nincs azon helyzetben, hogy a munkanélküli munkásokat és szegényeket segélyezni és gyámolítani, a meg- fagyás és éhség rémétől megvédeni képes legyen. Ily körülmények között csak a képességünknek megfelelő körzetre, városunk szegényeinek és saját hibájukon kívül munka és kereset nélkül álló embertársainknak támogatására szorít­kozhatunk. De ebben a körzetben meg kell mozdulni minden emberi szívnek és anyagi áldozatra késznek kell lenni, minden városi lakosnak tehetsége arányában. Igen Tisztelt Képviselőtestület! Nincs szépítgetésnek, eltusolás- nak helye, a város vezetősége szükségesnek és kötelességének tartja a közeledő veszélyt teljes valóságában feltárni és orvoslását lehetőség szerint irányítani, kijelölni. I...] A hosszú világháborút végigküzdő, esetleg fogságban sínylő­dő

Next

/
Thumbnails
Contents