Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 2. A városi elit

holdas birtokán gazdálkodott, fia azonban már a városba költözve téglagyárat üzemeltetett, cement és mészkereskedelemmel foglalkozott.

Végül a negyedik, az említések számát tekintve legvegyesebb csoportba a régóta itt élő, magyar származású, de nem nemesi eredetű - kisiparos és földműves - családok felemelkedett tagjai tartoznak, a „mezővárosi polgárok” leszármazottai. Legismertebb képviselőjük a listavezető Czinder István, akinek apja Zalaegerszeg nagyközség utolsó városbírája volt, egyébként hivatását tekintve szűrszabó mester és Paslek Lajos nagygazda, egyben gyógyszertár-tulajdonos, aki az 1920-as években a Zalaegerszegi Gazdakör elnöki tisztét is betöltötte, régi egerszegi család leszármazottja. E csoport legszélesebb körét a virilisek között a város néhány jobb módú nagygazdája alkotja (Balha Sándor, Bedő Károly és Vendel, Horváth György, Kondor József, Kosa György, Vizsy György, Zsuppán Gergely). Csoportjuk nem számarányát tekintve, hanem az említések számát tekintve a legkisebb, a helyi gazdálkodók ugyanis csupán egy-két évre kerültek fel a listákra az 1920-as évek elején. Fontos megemlíteni, hogy ezek a gazdák mind korábban, mind az évtized második felétől a városi képviselőtestület választott tagjai között foglaltak helyet.

A zsidóság magas aránya a város virilis polgárai között nézetünk szerint egyértelműen összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a megyeszékhely lakossága kizárólag a feudális kötöttségeitől csak a 19. század közepén felszabadult, színmagyar, katolikus népességből állt,23 amelynek a 19. században öröklött rendies élethelyzete és látásmódja nem hatott ösztönzőleg egy gazdasági vállalkozás, nagyobb volumenű kereskedés megindítására. Ehhez sem anyagi eszközökkel, sem ismeretekkel, sem kapcsolatrendszerrel nem rendelkeztek. Hozzátehetjük ehhez, hogy a településen hiányzott a magyar városi társadalomban jelentős arányt képviselő német származású polgárság is, főként a céhes múlttal rendelkező iparosok, akik mindenhol nagy számban jelentek meg a gazdasági vállalkozások alapítói között. Zalaegerszegen a társadalmi kötöttségektől mentes zsidóság számára ezért több lehetőség nyílt - természetesen a város szűk piaci viszonyai között - a gazdasági vállalkozások, elsősorban különböző kereskedések megindítására. Zalaegerszeg esetében megkönnyítette a vi23 Zalaegerszeg 1848-ig a szombathelyi püspökség mezővárosa.

21