Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 7. Zalaegerszeg, 1934. A Zalaegerszegi Ipartestület elnöki beszámolója a közgyűlésen
Zalaegerszeg, 1934. A Zalaegerszegi Ipartestület elnöki beszámolója a közgyűlésen 7. Tisztelt Közgyűlés! Közel egy évtizede, hogy a magyar gazdasági viszonyok romlani kezdtek. A hanyatlás első éveiben mindenki azt gondolta jogos optimizmussal, hogy ez a processus csak átmeneti jellegű lesz és hamarosan jön a hanyatlást felváltó gazdasági ipari fellendülés. Sajnos az utóbbi évek alaposan rácáfoltak az akkori reménykedésre, míg nem a világkrízis nálunk az 1931. évi bankzárlatot eredményezte, amely azután megindította azt a hatalmas lavinát, amiről azt gondoltuk, hogy 1932-ben kulminált. Ma már mindenki tudja, hogy az 1933. év még az 1932-őnél is rosszabb volt. [...] Városunk iparos, mint minden kis város iparos láncszemként kapcsolódik a mezőgazdasági termelés eredményeibe. A földművelés válsága a tetőfokra hágott, kilátásai kétségbeejtően sivárak. A falusi lakosok fogyasztóképessége a mélyponthoz közeledik. Szükségletei már csak a legelemibb és legnélkülözhetetlenebb elsőrendű cikkek beszerzésére degradálódnak a nyomorult helyzet diktálta kényszerből. Csaknem ez a helyzet a városi egyéb szabadfoglalkozásűaknál. Az a tisztviselő létszám pedig, amely gazdaságilag a városunkhoz tartozó körülbelül 50.000 főnyi lakosságnak csak egy töredéke, nem tudhat foglalkoztatni a lakosság minden rétegének fogyasztására berendezett ipart és kereskedelmet. Ez a szomorú tény kizárólagos és egyetlen oka a mai ipari pangásnak. Hiányzik a fogyasztónak egész tömege, a munkás, a földműves és a többi szabad pályán dolgozó jó fogyasztó. Amíg pedig ezek a legszélesebb rétegek ismét fogyasztóképesek nem lesznek, álmodni sem lehet az ipar helyzetének javulásáról. Minden kedvezményt ígérő rendelet csak arra való, hogy optimizmust keltsen, de illuzórikussá válik, amikor az élet rideg realitásai ködfoszlányként tépik szét a bajban lévő és dolgozni akaró reménykedéseit. így fest az ipar helyzete 1933-ban és nagyon kevés lehet a reményünk, hogy 1934-ben javulás következhetik. ZML IX. 208. A Zalaegerszegi Ipartestület iratai. 181
