Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 2. Budapest, 1920. április 19. Fangler Béla képviselő nemzetgyűlési beszéde (részletek)
életet és azalatt törekedjék a keresztény Nemzetgyűlés arra, hogy a zsidóságot gazdaságilag leszorítsa. Ebből legyen szabad egy következtetést levonnom. A kereskedelem tisztán zsidókézben van. A kereskedelmet nekünk meg kell magyarosítanunk, kereszténnyé kell tennünk. Olyan törvényt kell hoznunk, akár csak egyszakaszosat is, hogy annak a városi képviselőtestületnek, vagy elsőfokú iparhatóságnak jogában legyen, hogy pl. ha egy tisztességes keresztény kereskedő jelentkezik, aki személyileg, erkölcsileg megbízható és vagyoni garanciát is nyújt arra, hogy azt az üzletet, amelyet kér, vezetni is tudja, s emellett az 1848: XVII. tcikknek, az ipartörvénynek megfelelő a képesítése, akkor az a keresztény fiatalember jelölhesse ki, hogy melyik zsidó üzlethelyiség legyen az övé. (Helyeslés balfeló'l. Derültség a középen és jobbról.) Mert ha mi kereszténnyé akarjuk tenni a kereskedelmet, akkor nem vezethetnek bennünket azok az elvek, hogy ez beleütközik a magyar magánjogba. (Úgy van! balfelöl.) Mert, engedelmet kérek, a rekvirálások nem ütköztek bele a magánjogba? (Igaz! Úgy van! a jobb- és a baloldalon) Mikor elvitték marháinkat, élelmünket, mindenünket, az nem ütközött bele a magánjogba? Vagy nem ütközött-e személyes szabadságunkba, hogy elvittek bennünket a háborúba? (Igaz! Úgy van!) Hát csak a zsidóknál ütközik a magánjogba az, ha üzlethelyiségeiket nem tarthatják meg tovább? (Igaz! Úgy van! balfeló'l és a középen.) Meg kell tehát adni annak a képviselőtestületnek, vagy elsőfokú iparhatóságnak a módot, hogy jelölhesse ki, hogy záros határidőn belül melyik zsidó kereskedő legyen köteles otthagyni lokalitását, legyen az akár bérelt helyiség, akár az illető zsidónak saját épületében lévő. (SándorPál\ Tiszta bolsevizmus!) Fangler Béla: Kérem, ha ezt bolsevizmusnak minősítik, és ha azelőtt zsidó-bolsevizmus volt, most legyen ilyen értelemben vett keresztény-bolsevizmus. (Elénk derültség és felkiáltások: A kereszténység nem ismer bolsevizmust!) Módot kell találnunk ezeknek az üzlethelyiségeknek elvételére, elrekvirálására és be kell hoznunk kereskedelmi téren is a numerus clausust, hogy csak annyi zsidó kereskedő lehessen, amennyinek a százalék szerint üzlet jut. (Helyeslés balfeló'l.) Rátérek ezek után a zsidók névmagyarosításának kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Tudjuk, hogy a zsidót nevéről nem lehet megismerni, annyiféle összevisszaságban meg van magyarosítva a nevük, 166