Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata
nak, habár nem volt izraelita vallású. (Pl. mert kikeresztelkedett, vagy ha keresztényként született, akkor az egyik szülője és két nagyszülője zsidó származású volt.) Zalaegerszegen az írni-olvasni tudás mértéke a teljes népességen belül jóval az országos átlag (76,4 %) felett volt 1920-ban, hiszen a 10879 fő a lakosság 82,2 %-át jelentette. Ezzel pont a két szomszédvár között helyezkedett el, hiszen ugyanez az arány a 30 ezres Nagykanizsán 80,6, Szombathelyen viszont 84,7 %. A korszak végére tovább javult ez az adat, hiszen 1941-ben már 11889 fő tudott írni- olvasni, s igen magas volt a legalább 4 középiskolát végzettek aránya is: a teljes népesség 20,3 %-a (2833 fő). Utóbbi nyilván összefüggött azzal, hogy a városban nagyon sok hivatal működött, melyek igényelték az iskolázott szakembereket. A városban 1920-ban 1355 ház állt. Túlnyomó többségük kőből vagy téglából épült, tehát modernnek tekinthető, csupán 260 ház készült agyagból vagy sárból. Állapotukat azonban jobban mutatja tetőszerkezetük: 147 ház volt zsúpfedeles, 84 pedig fa vagy zsindelytetejű a többi viszont cserép- vagy palatetős. 3. táblázat: Zalaegerszeg város népességének korösszetétele 1920-ban Korosztály Fő 0-3 621 3-5 457 6-11 1461 12-14 850 15-19 1422 20-29 2933 30-39 1930 40-59 2494 60 1066 15
