Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 1. Zalaegerszeg, 1919. Vigyázzatok az újsággal! Sajtóröpirat

A Magyarország kezdve a szept. 28-i számtól a liberalizmust éb- resztgeti, esengve hívja sírjából, hogy törje le a keresztény irányt. A Rendkívüli Újság szerint akkora a magyar földön a zsidóüldözés, hogy a legnagyobb antiszemiták egyike, a Zsidó méreg szerzője, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter is kivándorol. Ez azután a hazaáruló rágalom: piszkolása a magyarságnak a külföldön... A Pesta Frigyesek a régiek. A Népszava írja, hogy „a szociáldemokráciát megöli, a benne forró, magasztos eszmét kiirtani nem lehet.” „A fehér terror tobzódása sok ezer ártatlan embert bebörtönzött, jogtalanul meghurcolt, családjától elszakított és megélhetésétől megfosztott.” (szept. 28.).

A Népszava ideális lelke megborzong, háborog. A proletárdiktatúra alatt nem csuktak le senkit. Apponyi, Mikes püspök, apácák gonosztevők voltak. Ezeknek nem voltak elszakított szeretteik, a kivégzettek ezreinek sem. „Hat hétig némaságra voltunk kárhoztatva.” - így sikong a Népszava, de hány ajak némult el örökre Népsza- váék miatt, hány lap némult el, arról nem beszél. A szemforgatásban csak előbbre vitte a magyar sajtó. Mintha nem is emlékeznénk.

A Pesti Élet búcsúztatja, siratja a megugrott, bujkáló kommunistákat, akik futnak az igazságszolgáltatás keze elől és ezért odaállítja őket a száműzött Rákóczi és bujdosó kurucai mellé. „Bujdosó magyarok honvágyas bánatának tárogatója zokog felénk mostanában sok becsületes ember üzenetéből. Azt sem tudjuk, hogy merre vannak és örülnünk kell, hogy sikerült elbujdosniuk.” (P. É. szept. 28.) Ugyanő siránkozva számol be Magyarország gazdasági csődjéről, mintha a csődösök fajtáját nem ismernők.

Aug. 3-án a Népszava a vallás válságáról elmélkedik. A szociáldemokráciának az az első célja, hogy az egyházak egy időre egyenlő erejűvé váljanak a fölvilágosultság hirdetőivel, hogy azután alája kerüljenek az eszmei és világnézeti harcokban azoknak, akik nem hitet, hanem tudást és öntudatot hirdetnek. Sürgeti az osztályharcot, „mert amilyen mértékben erősödik a munkástömegekben az osztályharc szelleme, azonképpen gyengülnek az egyházak, a vallásos érzés a tömegek lelkében.”

No és a hazaszeretet! Csak két eset! Elég friss mindkettő.

141