Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 1. Zalaegerszeg, 1919. Vigyázzatok az újsággal! Sajtóröpirat
reskedő nem bujkál: fényes nappal teszi ki a cégtábláját, nyíltan hirdeti aljas üzletét. Talán a lap első oldalán a karácsonyi szent ünnepről ír szemforgató cikket valaki, az utolsó oldalon ott van a lap igazi jellege, ott kibúvik a zsákból a leánykereskedő, az emberi aljasságok hitvány vámszedője, s míg nálunk kongresszusokat rendeznek, egyesületeket alakítanak a XX. század szégyenfoltja, a fehér rabszolgakereskedelem ellen, addig éppen legelterjedtebb lapjainkban nyíltan, szemérmetlenül folyik szabott áron az emberhúsüzlet, a legközönségesebb leánykereskedelem. (Dr. Krüger Aladár: A sajtó, a modernkor Napóleonja.) ” A többi erkölcsi törvényt ugyanígy becsülik. Bíró Lajos igen szellemesen jellemzi a becsületes újságot a „Huszadik Század”-i évfolyamában. „Becsületes újság az, amelyik hazugságait egy elv szolgálatában követi el. A teljes becsületesség feltétlenül megölne egy lapot. Tehát a lapoknak hazugoknak kell ugyan lenniök, de meg kell őrizniük azt a látszatot, hogy tisztességesek s akkor boldogulnak.” Ügyész és rendőr Magyarországon legalább a közerkölcs védelmében alvóknak számítanak [sic!] és mégis a budapesti rendőrség élén 1910. dec. 12-én dr. Boda Dezső főkapitány kénytelen kimondani, hogy a „lapok hírrovata dekadens irányt mutat, gyakran látunk oly közleményeket, amelyek a jó ízlésű ember kritikáját kihívják.” Szomorú tünet, mikor hivatalos rendőrjelentés kénytelen így írni. Az meg külön a magyar sajtó jellemrajzához tartozik, hogy az undorkeltő Haver- da ügyet másfél évig tartotta felszínen,170 mint a magyarság életét jellemző országos eseményt, a női becsületet mélyen bepiszkoló Széchenyi-dráma a Haverda Mariska királynői szereplésének kiszínezése, a rablógyilkos Vitalisok,171 172 cinkotai Kissek12 feje körül font és a sajtóban oly megható színekkel ecsetelt betyárromantika szomorú kórképe a magyar sajtónak. Apacsokat, Leninfiukat fölös számmal nevelt Magyarország számára. A magyar sajtó jelentős része a fogamzás elleni szereknek az utcai prostitúciónak, a bűntanyáknak csinál 170 1909-ben történt ismert gyilkossági ügy, amelyben a szabadkai Haverda Mária a szeretőivel meggyilkoltatta anyját az örökség reményében. 171 Vitális Imre ismert bihari rablógyilkos, betyár, 1910-ben halt meg csendő- rökkel vívott tűzharcban. 172 A cinkotai Kiss Béla bádogos 1912 és 1914 között több nőt gyilkolt meg, s a holttesteket az udvarán rejtette el. 138