Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások
következménye, hiszen a vidéki szavazók közelítőleg azonos arányban szavaztak ide. Érdekes jelenség, hogy a paraszti szavazók ezúttal a titkos választás ellenére sem sorakoztak nagy többségükben Eitner mögé, hiszen a korábbi választás nagyszámú paraszti szavazója és a nemszavazók nagy tábora erre engedett következtetni. Ez azt mutatja, hogy a szélsőjobboldal bázisa egy adott népességet érintett, akik stabil bázisként jelentkeztek, ennek határai pedig kevéssé módosultak. Ennek többféle magyarázata lehet. Egyfelől a konzervatív, vallásos érzelmű parasztság most a kormánypárt és a kereszténypárt közös jelöltjére szavazhatott, azaz a hatalom iránti lojalitás és a keresztény világnézet attitűdjei - melyek, mint láttuk a szavazói motivációk egyik részét jelentették — ezúttal összeadódtak. Mivel ez esetben egyetlen jelölt jelenített meg több különböző politikai árnyalatot, személye érthetően felértékelődött és vonzóbbá vált az egyébként megosztott választók körében. Emellett a választáson csupán két jelölt indult, így a szűk alternatíva is a szükségszerű választás egyetlen lehetőségét hagyta meg - legyen az akár a kisebbik rossz választása - a szavazó számára. A szélsőjobboldali jelölt szavazói most már jóval egyenletesebben oszlottak meg a társadalom különböző rétegei között, aminek pártja jelentős előretörése lett egyenes következménye. A leglátványosabb előretörés Zalaegerszeg városban következett be, ami bizonyítja, hogy a szélsőjobboldal már a városi polgárság körében is népszerűvé vált. A nemzetiszocialisták előretörése természetesen nem zalai sajátosság, az ország más területein is hasonló jelenség figyelhető meg az 1930-as évek végén. Hogy Zalában mégis az átlagnál jobb eredmények születtek, annak az okát a megye település- és társadalomszerkezetében kell keresni. Egy aprófalvas régió, ahol az eldugott és a fejlődésben megrekedt települések egyhangúan élték mindennapjaikat, a legjobb táptalajt biztosították egy radikális irányzatnak. A nemzetiszocialista mozgalmak társadalmi bázisának jelentős részét az itt élő törpebirtokos parasztság, a napszámosok tömegei, valamint a nagybirtokok cselédsége alkotta, tehát nem a városi polgárság vagy munkásság. A mozgalom elsősorban az egzisztenciális gondokkal küzdő tömegek számára volt szimpatikus, hiszen olyan új ideológiai 122
