Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások

daadósságok rendezését, munkaalkalmak teremtését, gondoskodást a nagycsaládosokról, lakásépítési akciót. Előadásaiban külpolitikáról, valamint egyéb politikai tárgyú témákról gyakorlatilag egyáltalán nem beszélt. Nem ment bele a nyilasokkal szembeni kortescsatába sem. Támogatói, a hatalmi intézmények és a helyi katolikus egyház vezetése Pehm apátplébánossal az élen azonban mindent megtettek a nyilasok sarokba szorítására. Lapjuk a Zalamegyei Újság folyamatosan közölt „leleplezó'” cikkeket tevékenységükről illetve próbálta cáfolni a nyilasok különböző' állításait.157 Ugyanakkor Thassy a kampányban szinte teljes egészében kerülte a zsidókérdést is, annak ellenére, hogy ez akkor már a kormányzati politika szintjére emelkedett. (A parlament 1939 májusában mondta ki az első „zsidótör- vény”-t, illetve maga a választójogi törvény is tartalmazott ilyen kitételeket.) Ennek ellenére a jelöltek egyetlen problémára sem kínálták fel ezt megoldásként, kerülték a kérdés felvetését. Ez azért is meglepő, hiszen ellenfelüknek, a szélsőjobboldali pártnak ideológiájában ez a kérdés központi szerepet kapott. Kínálkozott volna a lehetőség, hogy ezt a témát felvetve „kifogják a szelet” a konkurens párt vitorlájából vagy éljenek vele akár kampányfogásként is, ha az ilyen sikert hozhat, mint a nyilasoknak.

A másik oldalon, a nyilasok esetében a zalaegerszegi körzet vezetése ekkorra egyértelműen az Eitner-fivérek kezébe került. A választáson mindketten indultak, Eitner Ákos az alsólendvai kerületben, bátyja Sándor ismét a zalaegerszegi kerületben állt rajthoz. Kampányukat hasonló módszer jellemezte, mint korábban minden választási csatát: a folytonos szervezkedés, az illegális röplapterjesztés és a szájról szájra terjedő propaganda hadjárat. Nagy előnyt jelentett nekik, hogy a náci Németország politikai előretörésére és sikereire hivatkozhattak, úgy beállítva, mintha Magyarország hasonló utat járhatna be, különösen a revízió terén.

157 Néhány cím az újságból: Nyilas terror mindenfelé, (május 23.) A gyengén sikerült gyűlések után újabb triikkhöz folyamodtak a nyilasok (május 20.) Bátorság a „Bátorság” ellen! Kereszt az eltorzított kereszt ellen! (május 13.) Nyilas taktika (május 24.) Az újság még az Eitner család korábbi bírósági ügyeit is újra eló'- szedte, még a nem politikai tartalmúakat is, mint például Eitner Ákos autóbalesetét vagy id. Eitner Sándor egy valutaügyletét.

120