Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások

kai pozíciója eredményezte, az egyre erősödő német nyomás és az ennek következtében kialakult függés, továbbá az ezzel párhuzamo­san változó magyar belpolitikai folyamatok olyan körülményeket eredményeztek, amelynek feloldhatatlansága - legalábbis a minisz­terelnök számára - végérvényesen 1941. április 3-án bizonyosodott be. A Telekire nehezedő belpolitikai nyomás egyik eleme a szélső- jobboldal erősödése volt, amelyet a miniszterelnök ügy igyekezett kivédeni, hogy elébe ment a változtatásoknak. A második zsidótör­vényt nem vonta vissza, sőt szorgalmazta annak elfogadását, hangsú­lyozva azzal való egyetértését, bár ez nála nem jelentett újdonságot, hiszen ő már korábban is meggyőződéses antiszemitának vallotta magát.151 * 153 Átvette Imrédy kormányának valamennyi tagját, saját kul­tuszminiszteri posztjára pedig a markánsan jobboldali világnézetű, s Imrédy mellett kiálló Hóman Bálintot hívta.1’2 Végül a hungarista, mozgalmi párt feloszlatása után, közvetlenül a választások előtt enge­délyezte a Nyilaskeresztes Párt megalakulását, melyről nyilvánvaló volt, hogy azonos a korábban betiltott szervezettel. Nem volt elhanyagolható hatása a választások kimenetelére annak a ténynek sem, hogy azok már egy új választójogi törvény feltételei mellett zajlottak. Az 1938. évi XIX. törvénycikk legfontosabb elemé­nek a szavazás titkosítása tekinthető, melyet a kormánypárt a maga számára a lehető legrosszabb pillanatban vezetett be, amikor a szél­sőjobboldal képében minden addiginál agresszívebb politikai ellen­zéke támadt. Igaz, az esetleges veszélyek ellensúlyozására a törvény tovább szigorította a választójogosultság feltételeit. Az életkori határ az egyéni választókerületben 24-ről 26 évre változott, míg az egy helyben lakás kötelezettsége, a szükséges elemi iskolai évek számá­hoz hasonlóan négyről hat évre emelkedett.1’3 Ugyancsak az ellen­zéki pártok esélyeit javította a listás szavazás bevezetése, hiszen egy megyei ellenzéki listára így azok a választók is tudtak voksolni, akiknek a választókerületében egyéni ellenzéki jelölt nem indult. Az ellenzék megszűrésére azonban a kormány legfontosabb eszköze a választási kaució mértékének emelése lett. Ez az összeg egy több 151 Ablonczy 2005. 402-405. p. és Ungváry 2001/a. 2. p. ’“Ablonczy 2005. 385-386. p. 153 Pintér 1999. 182-183. p. 116

Next

/
Thumbnails
Contents