Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei

Az uradalomnak ahhoz, hogy a növekvő állatállományát ellássa, az erdőkhöz és legelőkhöz kapcsolódóan kaszálókra, szénára is szüksége volt. Az 1781-es tanúkihallgatási jegyzőkönyvben az egyik tanú szavai szerint, az uradalom a rétek, kaszálók növelését is - az állattartással összefüggésben - az említett Gál Gáspár tiszttartó idején kezdte el. Többek között a „Kányavár nevezetű dűlőben lévő réteket, úgy nem különben Nagy rétnek nagyobb és hasznosabb részét” is ekkor vették el a városbeliektől. 206 Az uradalom kaszáló rétjeinek számszerű növekedését a számadásokból is megfigyelhetjük. Míg 1786-ban az uradalmi számadás csak 6 helyen sorolt fel kaszálót {Nagyréten, Kis réten, Szala között, Kányavárban, Visla hídján gabona végiben, Vörösy paragon lévőt), addig 1810-ben már 15 kaszálót említett (a Nagy réten, Külső és Belső Kánya várokban, Peritás kertben, Luker, Perrag széna, molnár legelője szélén, molnártól elvett darab réten, Visla réten, Zsidó réten, Gekér mellett, Száraz domb alatt, Zsiba réten, Szala között, plébános úr mellett, Bűk kőn) Az 1810-es felsorolás végén az alábbi megjegyzés található: „az Mándi rétet ahol 5 v[agy]. 6 szekér lett volna, az városiak csordájokkal tnegétették [...] a sáncot is bétipratták. ”207

A begyűjtött széna mennyisége így is általában csupán az uradalom saját állatainak eltartására volt elegendő, annak eladásából kész- pénzbevételre nem igen számíthatott a földesúr. 1783-ban például semmi készpénzbevétele nem származott a szénából, a termés az uradalmi juhok és a kevés igásökör táplálására kellett.208 A későbbi számadások adataiban is megfigyelhető, hogy a szénaeladásból származó bevétel csekély részét képezte az uradalom bevételeinek. Ha valamely évben több szénát is tudott az uradalom betakaríttatni, abból sem adhatott el sokat, mivel gondolnia kellett arra, hogy a következő évben a rossz, esős, vagy éppen száraz idő miatt esetleg kevesebb széna terem. Míg 1786-ban például az uradalmi réteken 149,5 szekér szénát gyűjtöttek be, addig 1798-ban a sok eső miatt csak 56-ot. 1798. június 9-i levelében Prácsovich tiszttartó azért panaszkodik Szilynek, hogy a folyamatos esőzés miatt nehéz a szénát betakarítani. Egy héttel

206 ZML Zeg. v. régi lt. No. 70.

2117 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1810.

208 SzPL Régi gazdasági iratok, vegyes uradalmi iratok 1783.

84