Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
céljára is használták. Az első ellentétek a földesűr és a város között a legelők miatt azért keletkeztek, mert a földesűr, illetve annak tisztje bizonyos területeket Egerszeg határában pénzért, legeltetésre és kaszálásra, külső helységbelieknek adott át. A két gazdálkodási ág összefonódását az is jelzi, hogy a legelők körüli perek általában az erdőhasználattal kapcsolatos perekhez kapcsolódtak, és kezdetük szintén a már említett Gál Gáspár tiszttartóságának idejére tehető, amikor is a tiszttartó a város erdeiben külső helységbelieknek pénzért engedélyezte a legeltetést, a Szabad csács nevű dűlőben pedig a kaszálást.194 A másik konfliktusforrást az jelentette, hogy a korábbi szabad legelőhasználatát is korlátozták a városiaknak. Gál Gáspár idején ugyanis a püspökség az egerszegi gazdaság fejlesztésébe kezdett. A gazdálkodás folytatásához szükséges marhák, később pedig az uradalmi birkák legeltetéséhez is legelőkre volt szükség, amelyekhez a földesúr csak a városiak szabad legeltetési jogának csorbításával juthatott hozzá. A püspök-földesúr városi lakosságot az erdők és legelők „szabad haszonvételétől, és így a régi szabados bírástul" fokozatosan elzárta. „A régibb időkben, sem a legelőknek, sem az erdőknek az urasdg semmi hasznát nem vette, mivel a néhai Gáli Gáspár tiszttartósdgának ideéig gazdaságot a zalaegerszegi határban nem is folytattak, sem gulabéli, avagy vonyósmarhákat, sertéseket és juhokat a megírt határban nem tartottak, hanem [...] Gáli Gáspár tiszttartó [...] Bíró Márton úrnak püspöksége alatt kezdett gazdaságot az uraság részéről folytatni, s ahhoz szükséges marhákat tartani. De mostan [...] a városnak döbbeni szabadsága mind a legelők, mind az erdők iránt megszűnt. ”195 A város később egy rövid időre újra élhetett szabadságaival, de Szily püspök idején az egerszegiek szabadsága nemcsak az erdők, hanem a legelők használatát illetően is megszűnt. 1780-ban a város lakosai már azért panaszkodtak, mert az uradalom birkákat hozatott, pedig a legelő már így is olyan szűk volt, hogy az a városiak marháit is alig tudta ellátni.196 1780. december 29-én kelt levélében az egyik urbariális per bécsi tárgyalásának eredményéről így referált Kelcz nevezetű fiskálisa Szily püspöknek. „A Dobrogaszton felállított uradalmi juhaklokat engedélyezik [...] új házak építése az urada194 ZML Zeg. v. régi lt. No. 60. 195 ZML Zeg. v. régi lt. No. 60. 196 ZML Zeg. v. régi lt. No. 69. 81
