Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
mennyiségének csökkenésével párhuzamosan pedig nőtt az allodiális földeken termelt gabona mennyisége. Míg 1780-ban az allodiális földeken 278 kereszt gabona termett, a tizedből beszedett pedig 730 kereszt volt, s még 1786-ban is az allodiális gabona 401 keresztet, míg a tizedgabona 811 keresztet tett ki,159 addig 1798-ban majorsági földeken termett 704 kereszt gabona már alig maradt el dézsmajáran- dóságként beszedett 790 kereszttől.160 1801-ben az allodiális gabona mennyisége már 847 kereszt volt, a tizedé pedig csak 555 kereszt, míg 1810-ben az allodiális gabona 635 kereszt volt, a tizedé pedig csak 467 kereszt.161 Ezekből az adatokból is nyilvánvalóan látszik a majorsági szántók, az ott folyó gazdálkodás jelentőségének a növekedése. A gabonatermelésből és a megtermelt gabona eladásából származó bevétel, a nagyobb haszon lehetősége az uradalmat saját kezelésű földjei nagyságának a növelésére ösztönözte. Már az 1770-as évektől több per is foglalkozott a földesúri földkisajátításokkal, olyan esetekkel, amikor a földesúr a városiaktól a jó termőképességű földeket elvéve - és azokat nemritkán csak silány minőségűvel kárpótolva — növelte szántóit. Egy 1777-es tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint ez a folyamat már jóval a szombathelyi püspökség megalakulása, az új földesúr, Szily püspök előtt, még Gál Gáspár tiszttartósága idején megkezdődött, amikor a tiszttartó a városi lakosoktól vett el jó termőképességű földeket és réteket, és azok helyett sokkal rosszabb 159SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1786. Az egyszerűbb áttekinthetó'ség miatt az összesítés után csak a gabonakereszteket számoltam, a kévéket nem tüntettem fel. Az arányokat ezek feltüntetésének hiánya nem módosítja. Ezen kívül mind a tizedgabona, mind pedig az allodiális földeken termett gabona esetében a levonások előtti bevételt tüntettem fel. Egyrészt mivel a későbbi levonások nem befolyásolták számottevően a földesúr tiszta bevételét. Másrészt a célom itt nem az uradalom gabonából származó bevételének bemutatása, hanem a tizedből beszolgáltatott és az allodiális földeken termelt gabona egymáshoz viszonyított mennyiségének, valamint a majorsági földeken megtermelt gabonafajták arányainak szemléltetése. 16,1 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Prácsovich levele Szilvhez 1798. augusztus 19-én. 161 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1801., 1810. 69
