Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
Zalaegerszegen évente kilenc vásárt tartottak, ezek az alábbiak: Február: Bálint napi (február 14.) vásár sátoros/belső vásár Március/április: Virág vásár131 marhavásár és sátoros/belső vásár Április/május: Szent György (április 24.) vagy Fülöp-Jakab (május 1.) vásár marhavásár és sátoros/belső vásár Május/június: Pünkösdi vásár132 marhavásár és sátoros/belső vásár Július: Mária Magdolna (július 22.) vásár marhavásár és sátoros/belső vásár Szeptember: Kisasszony napi (szeptember 8.)vásár marhavásár és sátoros/belső vásár Október: Simon Júdás napi (október 28.)vásár sátoros/belső vásár November: Szent András (november 30.) vásár sátoros vásár December: Karácsony közi (kiskarácsonyi) vásár151 152 153 sátoros/belső vásár A tizedek és kilencedek megváltásából, vagy árendájából származó készpénzbevétele az uradalomnak a teljes bevételhez viszonyítva igen jelentéktelen volt. Annak ellenére is, hogy a földesűr, a biztosabb bevétel, és talán az egyszerűbb, átláthatóbb gazdálkodás miatt egy-egy zalai falu gabonatizedét rendszeresen bérbe is adta, és ez az árendás pénz is az egerszegi uradalmi kasszába folyt be. 1780-ban például a pórszombati tizedeket a püspök 10 forintért adta bérbe, Zalaszent- györgy tizedeit pedig 4 forintért. 1781-ben azonban csak a zalaszent- györgyi 4 forint árendát tartalmazza a számadás. 1801-ben tizedáren151 Virágvasárnap környékén tartott vásár. Virágvasárnap: a Húsvét előtti vasárnap. Áprilisra, vagy márciusra eshetett. 152 Pünkösd vasárnapja körül tartott vásár. Pünkösd Húsvét utáni 50. nap. Ehhez legközelebbi vasárnap: Pünkösdvasárnap. Május 10-e és június 13-a közé eshetett. 153 Karácsonyi ünnepek után, január 1 -je környékén tartott vásár. Kiskarácsony: január 1. 67
