Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
6. íz. táblázat. Kimutatás regálékból származó bevételekről. regálék 1786.(forint és dénár) 1792. (forint és krajcár) 1810. (forint és krajcár) Uradalmi malomból (árenda) — — 900 Ft Vendégfogadóért (árenda) 160 Ft 160 Ft 700 Ft Fehérképi vendégfogadóért (árenda) 20Ft Óla melletti kocsmáért (árenda) 75 Ft — 150Ft Vámból (bevétel, vagy árenda)119 227 Ft 95 d (bevétel) 58 Ft 46 kr (fél évre bevétel) 210 Ft (árenda) Mészárszék (árenda) 80 Ft 80 Ft 125 Ft Kis mészárszékért (árenda) 30 Ft “ — Pálinka ház/égetés (árenda) 75 Ft 50 Ft 112 Ft Földesúri juss volt a sóval való kereskedés is, melynek uradalom általi szabályozásáról, avagy korlátozásáról még kevesebb információ maradt fenn. Bár már 1777-ben említik a peres iratok, hogy a pálinka és dohány mellett a városiak sóval is szabadon kereskedhettek.120 Valamiféle korlátozása a sóval való kereskedésnek tehát biztosan volt, hiszen ezért tartja fontosnak a tanúkihallgatási jegyzőkönyv is megemlíteni a városiaknak ezt a jogát. A 18. századi számadások azonban nem tartalmaznak semmiféle sóból - sem árendából, sem pedig eladásból származó - bevételt. Konkrétan a sóval való kereskedés áren- dájával csak 1847-ben találkozunk, amikor az uradalom Handler István, Stern Bemard és Branstein József zalaegerszegi lakosoknak fejen1191801-ben a bevétel vámból 156 Ft 52 krajcár, 1815-ben pedig a vámárenda 430 Ft. 120 ZML Zeg. v. régi lt. No. 60. 56
