Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei

Mészárszéket tartani és húst vágatni szintén a földesúr kizárólagos jogai közé tartozott. Az egerszegi uradalom ezt a jogát szinte mindig bérlők útján gyakorolta. Az egerszegi uradalomnak bár két mészárszéke is volt, ezek a bevételt tekintve arányaiban nem hoztak sokat. 1786-ban a két mészárszék árendája együtt is csak 110 forintot tett ki. 1810-ben pedig csak a nagymészárszékből kapott az uradalom 125 forintot.107

Kezdetben az uradalom csak arra törekedett, hogy a mészárszékeit minél jobb árendáért tudja bérbe adni, 1785 után azonban - a zsidó árendások ellen tett számtalan panasz miatt - már az is szemponttá vált, hogy lehetőleg keresztény mészáros legyen a bérlő. A mészárszék bérlőinek nem volt mindig könnyű dolguk. Egy-egy marhavész, vagy más járvány idején a vásárok betiltása kimondottan nehéz helyzetbe sodorhatta őket. Ilyenkor ugyanis csak orvos által megvizsgált állatot vásárolhattak, vagy csak távoli piacról tudtak állatot beszerezni, ami viszont megemelte a hús árát, és azt csak drágábban tudták itthon eladni.108 *

Az 1782. évben, midőn esedékessé vált a mészárszékek és az Óla melletti kocsma bérletének megújítása is, a földesúr és számtartója között ezzel kapcsolatban lezajlott levelezés kiválóan megvilágítja azokat az elsődlegesen anyagi és ekkor még csak mellékes vallási szempontokat, amelyek az uradalmat vezették, amikor egy-egy áren- dáról és a bérlő személyéről döntenie kellett. 1782 augusztusában Szily arról tájékoztatta egerszegi számtartóját, hogy egy Abrahám József nevezetű egerszegi zsidó - aki akkor a nagy mészárszéket és a pálinkaégetést is árendában bírta - azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy a bérlet lejárta után az ólai vendégfogadót is neki adják ki.104 Pintér azonban azt válaszolta a püspöknek, hogy a pálinkás zsidó, aki az Óla mellett lévő kocsmát kérte, azt akarta, hogy ott pálinkaházat is építsenek neki, és így a kocsma, mészárszék és a pálinkaház után összesen 100 forintot ígért. A mostani kocsmáros azonban, „ki egyébként jó, böcsüW7SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1810.

108 Csömör, 2006. 73. p.

1114SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Pintér Mátéhoz 1782. augusztus 9-én.

53