Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
természetben 3 méró' rozst kaptak. Ugyanennyi fizetése volt a vörösi kocsmárosnak is 1810-ben.88 89 Ez évben (1810-ben) a nagy vendégfogadó és az ólai kocsma mellett a Fehérképi kocsmát is bérbe adta az uradalom. A három kocsma bérletéből 870 forintot bevételezhetett a dominium, amely így az éves fix bevételeknek már 20 %-át jelentette. Míg az 1800-as évektől a Fehérképi kocsma haszonbérbe adása általánossá vált, addig a Vörös aljai kocsma kibérlésével a megmaradt uradalmi iratokban egyszer sem találkozunk. E majornál lévő' kocsmában a kocsmárosi teendőket rendszerint az uradalom valamely állandó alkalmazottja látta el; 1810-ben például az uradalmi juhász, Németh Mihály.84 A kocsmák bérbeadása azonban nem volt mindig egyszerű. Míg az uradalom célja a minél magasabb összegért történő árendálás, a bérlőké csekélyebb bérleti díj volt. A bérlőknek sem volt egyszerű dolguk, hiszen tűi magas bérleti díj esetén veszteséges is lehetett a kocsma bérlése. 1782. július 15-én Pintér Máté egerszegi számtartó azt jelentette Szily püspöknek, hogy a vendégfogadós lemondott az árendáról, mivel a 200 forintot sokallta. A számtartó véleménye szerint is sok volt a 200 forint, „mivel az Ólában az árendás vendégfogadó, í már majd a kaszaházi is kárt tesznek, egyébként is a városi kocsmáltatás miatt csak 1/2 esztendeig vagyon a bornak jobb keletje”. Ezt követően hosszas alkudozás kezdődött a püspök és az árendára jelentkezők között. A győrvári kocsmáros 120 forintot ajánlott, a püspök azonban nem engedte az összeget 180, vagy 160 forint alá. A kocsmát végül 160 forintért adták bérbe a győrvári kocsmárosnak 3 esztendőre.90 88 Az 1801-es nyugta szerint ez a fizetés „régi szokás szerint Fehér képi, és Vörösy borárulóknak adatni szokott1810-ben a Fehérképi kocsmát az uradalom azonban árendába adta, így a fenti uradalmi fizetség a kocsmáros számára megszűnt. (SzPL Gazdasági iratok, régi iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1801., 1810.) 89 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1810. Néhány számadásban fennmaradt Fejérképi kocsmáros neve: Bodó Mihály 1801., Szauter János 1810., Farkas Mihály 1850-1853. Vörös aljai vagy más néven nekeresdi kocsmárosok-. Saláta János 1801., Németh Mihály 1810. 90SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2 Pintér Máté levele Szily püspökhöz 1782. július 15-én és 1782. augusztus 3-án. 48
