Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei

Egerszeg püspök-földesura is élvezte, gyakorolta, vagy ügy, hogy azokat meghatározott összegért bérletbe adta (árendálta), vagy azok jövedelmét közvetlenül szedte be. A legnagyobb bevételt a nagy vendégfogadó, a mészárszékek, a malom és a vámhíd bérlete, vagy jövedelme, valamint a városban lévő uradalmi házak és boltok árendái hozták. De jelentős összeget tett ki a pálinkaégetésből származó jövedelem, és a városba települt zsidóktól különböző jogcímeken beszedett pénzösszeg is.

Gyakran a városban lévő boltok után, a kereskedés jogáért is pénzt kellett fizetni, még abban az esetben is, ha a kereskedőnek a saját házában volt a kereskedése. A boltbérletek után az uradalom 1786-ban 230 forintot könyvelhetett el, és ehhez jött még az említett uradalmi házak, illetve az azokban lévő boltok bérléséből származó öszszeg, amely ugyanebben az évben 370 forint volt. Ez a két tétel együtt 1786-ban, és 1810-ben is a haszonbérekből és állandó jövedelmekből származó összbevétel kb. 1/3-át tette ki.

Bizonyos iparűzések díja is bevételt jelentett az uradalomnak, de ezek nem voltak állandóak. Ismert, hogy 1786-ban az uradalom a festő, a pék, a bábos és a szappanos mesterségek űzéséért szedett pénzt, 1810-ben pedig a gyertvás, pintér és szabó mesterségek űzését adóztatta.69 Ez a gyakorlat azonban a városi lakosok felháborodását is kiváltotta.

Az összes regálé de leginkább a kocsmáltatás, pálinkaégetés és sörfőzés közül, a legjövedelmezőbb a bormérés és a kocsmáltatás volt. Ez valójában a különböző címeken beszedett (pl. tized), megtermelt és vásárolt boroknak kocsmákban, vagy más alkalmakkor történő eladását jelentette. Emellett bevétele származott az uradalomnak kocsmái bérbeadásából is. A bevételi ág jelentőségét érzékelteti, hogy pl. 1786-ban az uradalmi kocsmák bérletéből, és a bor eladásból együttesen származó készpénzbevétel a teljes évi készpénzbevétel 58 %-át tette ki, 1810-ben-ben pedig 65 %-át. Nem véletlen, hogy a kocsmáltatás az egyik leggyakrabban vitatott kérdés volt az uradalom és a város között.

b4SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786, 1810.

42