Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Az uradalmi kormányzat felépítése
III. Az uradalmi kormányzat felépítése M ivel az egerszegi uradalom nem számított nagy uradalomnak, ezért annak kormányzati felépítése is egyszerű volt. Az egerszegi uradalom tiszti karát a számtartó, vagy a tiszttartó és az ügyész alkotta. A fizetett szolgák közé pedig a pintér, a hajdúk, az erdó'pász- torok, a béresek és a juhász tartoztak, ó'k voltak az uradalom konven- cionistái. A konvencionisták mellett - amennyiben a tevékenység nem került árendálásra - uradalmi alkalmazott volt még a vámos, továbbá a téglás és esetenként a kocsmáros is. Míg a kegyúri jogok révén alkalmazták a plébánost, káplánt és a tanítót. 2. sz. táblázat. A zalaegerszegi uradalom földesurai a 18-19. században (1848-ig). Veszprémi püspökök Gróf Széchenyi Pál 1687-1710 Gróf Volkra János 1710-1720 Gróf Eszterházy Imre 1723-1725 Acsády Péter Ádám 1725-1744 Padányi Bíró Márton 1745-1762 Nagymányai Koller Ignác 1762-1773 Szombathelyi püspökök Felsőszopori Szily János 1777-1799 Gróf Harrasi Herzan Ferenc 1799-1804 Perlaki Somogy Lipót 1806-1822 Bőle András4 1824-1843 Balassa Gábor 1844-1851 Az egerszegi uradalom igazgatása élén a szombathelyi püspök állt, 6' nevezte ki az uradalom közvetlen irányításával megbízott személyt, aki Zalaegerszeg esetében 1792-ig a számtartó, 1792-tól pedig a tiszttartó volt. A két funkció Egerszeg esetében csak elnevezésbeli válto- 44 44 Bőle András püspökké választása előtt, 1822 és 1824 között káptalani hely- nökként végezte az egyházmegye közvetlen adminisztratív irányítását. 26
