Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

II. Egerszeg, a szombathelyi püspök uradalmi igazgatásának zalai központja

jelentett, azt források hiányában nehéz meghatározni. 1777-ben mindenesetre már az egerszegi uradalom részeként említik. Az 1777-es egerszegi számadással kapcsolatos problémákat taglaló, azt felülvizsgáló okirat így fogalmaz; „tapasztaltaik, hogy a számadó novai, kardcsfai24 * és szenterzsébeti, úgysmint gondviselése alatt lévő helysé-gekben, amelyek is ugyan Szalaegerszegi Domíniumhoz tartozandók, kötelességében eljárván a maga részére minden egy napra 1 Ft-ot [...] pro erogaur' kitett. ”26 Bizonyos azonban, hogy az 1780-as évek közepén Nova már önálló uradalomként szerepel a forrásokban, amely önállóan gazdálkodó számtartóval és saját uradalmi tisztségviselőiekéi rendelkezett, maga gazdálkodott, de tény, hogy uradalmi ügyésszel csak Egerszegen találkozunk.27

Az 1783-as összeírás, amely Novát és Karácsonyfát az egerszegi uradalomhoz tartozónak nevezi, számba vette az említett települések bevételeit és kiadásait is. Ez az összeírás világosan megmutatja, hogy a szombathelyi püspökség zalai gazdasági egységei között a kiváltságokat, jogállást tekintve milyen különbségek vannak. Míg Egerszeg egy kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt, addig Nova „oppidum” lakói Karácsonyfához hasonló jobbágysorsban éltek.28

24 Karácsonyfai.

ъ Fizetésre.

26SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Difficultates in rationibus Mathai Pintér rationistae Szala-Egerszeghiensis. 1777.

2/Babos József egerszegi uradalmi ügyész 1838-ban szerepel ugyan a novai uradalmi számadásban az uradalmi alkalmazottak sorában, de készpénzbeli fizetséget itt nem kapott, csak természetbeni juttatásokat. (SzPL Régi gazdasági iratok, novai uradalmi számadások 1839.).

28 SzPL Régi gazdasági iratok, vegyes uradalmi iratok 1783.

17