Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában

Sándorral való személyes ellentétét akarta a ház elbecsültetésével elintézni.347 A másik panasz az erdők használatával volt kapcsolatos: a tiszttartó abban megtiltotta a városiaknak a szabad fáizást valamint a vad gyümölcsök felszedését. A harmadik sérelem pedig abból fakadt, hogy a tiszttartó nem engedte a városi magisztrátust kisebb ügyekben sem bíráskodni, bizonyos esetekben pedig elhamarkodottan, igazság­talanul ítélkezett.348 Az elsőfokú bíráskodás, illetve az elsőfokú panasz­felvételi fórum kérdése más sérelmekkel együtt azonban - úgy tűnik - még sokáig kérdés maradt. 1803-ban az egerszegiek - amellett, hogy sérelmezték a város ha­tárában lévő erdők szabad használatának korlátozását, valamint a fű­béresek befogadását a legelőkre - azért is panaszt emeltek a kemény­kezű tiszttartó ellen, mivel az fenntartotta magának az első fokon való bíráskodás jogát. Ráadásul elvárván, hogy a városiak első fokon hozzá forduljanak a különféle panaszaikkal és sérelmeikkel, meg is hallgatta azokat, de azt nem továbbította az illetékes szervekhez: sem a püspökhöz, sem a városi magisztrátushoz. így az ügyek gyakor­latilag nem lettek elintézve. A városiak ezért azt kérték, hogy a pana­szos ügyeiket, mint első fórumon a városi magisztrátus előtt vegyék fel. Sérelmezték még, hogy a tiszttartó nem katolikus személyeknek - a földesúr tudta nélkül - önkényesen házat adott el.349 A uradalom, illetve a város bíráskodási joga körüli kérdés azonban továbbra sem oldódott meg mindenki elégedésére, mivel még 10 év­vel később is 1813-ban, amikor egy gyilkossági ügy kapcsán a városi magisztrátus a feltételezett gyilkosokat el akarta fogni, Derencsér János tiszttartó tiltakozott a városi tanácsnál a város bíráskodási joga ellen.350 347 „Nemes Nagy Sándor és tiszttartó urak közt szomszédságban valamely szóbeli patvarkodás támodván, azon szín alatt, mintha annak fundusára a méltóságos uraságnak szüksége volna, de egyébiránt is tűzfészeknek nevez­né, holott annál sűrűbben is vannak nálunk épületek, el akarja becsültetni.” ZML Zeg. v. régi lt. No. 89. 348 ZML Zeg. v. régi lt. No. 89. 349 ZML Zeg. v. régi lt. No. 96. 350 ZML Zeg. v. régi lt. No. 382. 131

Next

/
Thumbnails
Contents