Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 6. A földesúr, mint egyházi vezető

meg a rosszéletű zalaegerszegi szappanos és felesége házassági ügyének kivizsgálásával, és felszólította, hogy közvetítsen a házastársak között azok kibékülése érdekében. Ha pedig a békítés sikertelen, akkor a Szentszék elé terjessze fel az ügyet.341 342

Egerszegen a püspök-földesúrnak a hagyományos földesúri szolgáltatásokon túl szakrális jellegű elvárásai is voltak a város lakosaival szemben. Ezek alatt nem az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben részletezett kötelezettségeket kell érteni, mint például templom és plébánia épület fenntartásához történő hozzájárulást, vagy a plébánosnak és a kántortanítónak nyújtott szolgáltatásokat, amelyeket - ha nem is mindet és nem is egyforma mértékben - minden katolikus hívőnek kötelessége volt a saját plébániájának nyújtani. Itt azokról a szakrális jellegű elvárásokról van szó, amelyeket a püspök, földesúrként és nem püspökként követelhetett és várhatott el a jobbágyaitól, jelen esetben Egerszeg lakosaitól.

Már a 18. századi uradalom és város közötti szerződések is rendszeresen tartalmaztak a lakosok gazdasági jellegű kiváltságai és kötelezettségei mellett szakrális elemeket is. Ilyen volt az istentiszteletek vasárnap és ünnepnapokon való kötelező jellegű megtartása, de ide sorolható városi céhek ünnepi körmeneteken saját zászló alatt való megjelenése is.343 Az ilyen jellegű egyházi rendelkezések többségének a megszegése komoly következményekkel általában nem járt, annak ellenére sem, hogy 1772-ben mind a vármegye,343 mind pedig 1773-ban Mária Terézia rendelete megtiltotta, hogy a vasárnapokon, és ünnepnapokon a városi lakosok kereskedést folytassanak, és el341 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B” 2. Szily levele Prácsovichhoz 1798. november 10-én.

342 ZML Zeg. v. régi lt. No. 8. Itt meg kell jegyezni, hogy a céheknek általában is voltak vallási funkcióik, Egerszeg esetében azonban - a céh szabályzatoktól függetlenül - a város és földesura közötti szerződések külön is említenek és meghatároznak bizonyos vallási kötelezettségeket.

343 „Kemény büntetés alatt parancsoltatik minden boltosoknak, azok akár görögök, akár zsidók legyenek, hogy vasárnapokon, és más üllő' ünnepeken boltjukat szentmise, és praedicatio végéig fölnyittani meg ne merészeljék.” ZML Zeg. v. régi lt. No. 455.

127