Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 5. Zalaegerszeg, mint a földesúr és a vármegye vitáinak helyszíne

A vármegye és a püspök hosszabb egyezkedése után, 1798. szeptember 21-én, az alapító neve napján tették le az ispitaház alapkövét.333 Ezzel ténylegesen is elkezdték a Pintér Máté-féle szegényház építését. Az építést a püspökök is mindvégig figyelemmel kísérték. Nagy József kanonok fent említett naplójából tudjuk azt is, hogy Herzan Ferenc 1803-as egyházlátogató körútja során, az egerszegi plébániatemplom szentelése előtt, június 8-án az egerszegi temetőből visszajövet az épülő ispitát is megtekintette, a pallért pedig figyelmeztette az építésnél mutatkozó különböző hibákra.334 1804-re végre elkészült a város szegényháza, egy földszintes téglaépület. A belső munkálatok, a lakatos, asztalos, üveges és fazekas munkák azonban még kb. 2 évig tartottak.335

A vármegye és az egerszegi földesúr kapcsolatában, amint az ispita- és tömlöc-ügy kapcsán is kitűnik, a felek együttműködése, vagy éppen ellentéte, olykor rivalizálása tekintetében gyakran a város sem volt kívülálló. Leginkább igaz ez olyan ügyek esetében, amelyek a városi lakosság jólétét, mindennapi életét, szociális problémáit érintették.

1797 márciusában Zala Vármegye azzal a kéréssel fordult Szilv- hez, hogy az addigi patikus helyett egy újat helyezzen Egerszegre, és ezzel egyidejűleg egy patika számára megfelelő épületről is gondoskodjon. Kérésüket azzal indokolták, hogy „Haberler Péter egerszegi pa- tikáros beteges öregsége miatt azon szolgálatra, melyet tőle a közönséges jó vár, maga elégtelen lévén". Elmondták ezen kívül, hogy az említett patikust már két ízben is kérték, hogy vegyen fel maga mellé kisegítő legényt, de azt nem tette meg. A patikája pedig „oly nedves helyen va,33 „Zalaegerszegi városban újonnan fölépéttendő Ispita Háznak Fundamen- toma nagy tisztölettel éppen fundátornak, boldogult Pintér Máté volt zalaegerszegi domíniumban számtartó úr neve napján letetetődött, amelynek postamesterné Lelovics Katalin asszony lakóháza felül lévő szegletin Xavéri Ferenc és Stanislaus Kostka szentek erekléi, s viaszbul csinált két szentelt képekkel és egy négy garasos Monetával vas pixisben rekesztetett kövek közé.” ZML Zeg. v. régi It. No. 734. Protocollum 1743-1830. 415. p.

334 „Variosque defectus Murario Pallerio exposuit in ipsa aedificatione” Géfin, 1929. 205. p

335 Csömör, 2009. 345. p.

124