Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen

kező választ adta: „tekéntetben vévén azt, hogy a nemzeti ó'rseregfelállításának ugyan csak a nemzet erélyesítése, személy és vagyon biztosítása és a rend és nyugalom szilárdítása lenne a fő célja, ez üdvös célt én is jelen körülményekben megszorított tehetségem szerint előmozdítani szfvembül óhajtván, arra a kétszáz, azaz 200 ezüst forintot ezennel az egerszegi pénztárambul, a kiadott folyamodványra, nyugta mellett, tiszttartóm által ki adandót ezennel utalványozok. ”312 313

Előtte, 1847-ben a nem sokkal korábban alakult kisdedóvó támogatása ügyében fordult a város Balassa Gábor püspökhöz. 1847-ben zalabéri Horváth Terézia315 arra kérte a főpásztort, hogy a zalaegerszegi kisdedóvó intézet részére adjon fát. A püspök fát ugyan nem tudott adni, mivel „Zalaegerszegen a fa dolgában [...] az uradalom is szükséget szenved, meg fog engedni Méltóságod, hogy ez úton, bár mint kívánnám is, az érintett intézet részére mit sem tehetek [...] kéntelen vagyok ugyanezt tekjintetes] Oszterhueber József főbíró úrnak hasonnemű levelére válaszolni, kinek, minthogy fát természetben nem adhatok, pénzbeli segedelmet dtküldvén, ez által az érintett intézet javára hozzájárulásomat tettlegesen bebizonyítani kívántam. ”314 Balassa Gábor püspök volt az, aki 1845- ben „Arany Bárányhoz címzett” vendégfogadó építésébe kezdett.

Kevésbé vet pozitív fényt a földesür szociális érzékenységére a Pintér Máté-féle egerszegi ispotály ügye. A város új ispita házának létrehozásáról Pintér Máté 1790-ben kelt végrendeletében határozott. A számtartó amellett, hogy saját házát ajánlotta az ispita céljára, egy alapítványt is tett, amely az ispita és a benne építendő kápolna fenntartására szolgált. A testamentumában ügy rendelkezett, hogy a Zalaegerszeg városában és a határában található összes ingó és ingatlan javait a város árverésen adja el, és a vagyon kétharmadát az ispita épületére fordítsa. A maradék egyharmadból pedig a plébánia templomban minden ünnep- és vasárnapon alkalmas muzsikusokat fogadjanak fel, hogy Isten nagyobb dicsőségére zene szolgáltassák. Ezzel

3,2 ZML Zeg. v. régi lt. No. 402.

313 Márkus Terézia: Zala megye előkelő hölgyeinek egyike. Zalabéri Horváth János császári királyi kamarás felesége. A kisdedóvó alapításának határozata az egerszegi kaszinóban született meg 1843-ban, a működését azonban csak 1847-ben tudta elkezdeni. ZML Zeg. v. régi lt. No. 636.

314SzPL Személyek iratai, Balassa Gábor iratai 1. d.

119