Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen

is súlyosan megrongálta.304 305 A Magyar Királyi Helytartótanácshoz 1826. augusztus 31-én írt felterjesztésében Bőle azt panaszolta, hogy a püspökség átvételekor felvett kölcsönök amúgy is súlyos teherként nehezedtek rá, s most ez a szerencsétlenség körülbelül 30.000 forintnyi új megterhelést jelent számára.303 (A 30.000 ft. ebben az időben a szombathelyi uradalom - amelynek kasszájába az egerszegi és novai gazdaság maradék készpénzbevétele is befolyt - egy teljes évi kész- pénzbevételének csaknem a felét jelenthette!)306 Ennek ellenére a püspök a lehetőségeknek megfelelően igyekezett városát támogatni. Bőle a hatalmas tűzvésszel sújtott mezőváros lakosságát ténylegesen is segítette. Az ínség idején naponta hosszú szekerek vitték a neke- resdi püspökmajorból, a püspöki gabonából frissen sült kenyeret a zalaegerszegieknek.307 1 82 7-ben Bőle sok költséggel folytatta az uradalmi épületek és a plébániatemplom helyreállítását. A templom leégett tetőzete számára Stájerországból hozatott faanyagot.308 Közvetlenül a tűzvész után pedig - amikor a városiak téglaégetési engedélyért folyamodtak hozzá, a regáléjogát részben feladva engedélyezte számukra, hogy házaik felépítéséhez Alsóerdőn saját költségükön téglaégetőt állítsanak fel. Az égetéshez szükséges faanyagot a városiak a vidéki erdőkből szerezték be. Bár ez az engedély csak 6 évre szólt, és kikötötte, hogy az égetéshez használt fát az egerszegieknek maguknak kell a vidéki erdőkből beszerezni, és a téglát pedig csak saját házaik építéséhez használhatják, azzal nem kereskedhetnek, ennek

304 A város protocolluma így örökíti meg a károkat: „Zalaegerszegi püspöki mezővárosban történt nagy szerencsétlen tűzi veszedelem által tetemes károk okoztatván, melyek közül legnagyobb figyelmet érdemel az, hogy a parochi- ális nagytemplomnak föle, ugyanannak két ékes tornyai megemésztettek, ezekben lévő, 29 mázsákat tévő 5 harangok is lefolyván, majd minden ha- szonvehetőség nélkül valóvá tétetettek.” ZML Zeg. v. régi lt. No. 734. Proto- collum 1743-1830. 359. p.

305 SzPL AC 1826. No. 101.

306 Bár 1826-ból nem maradt fenn a szombathelyi uradalom számadása. Figyelembe véve azonban a meglévő szombathelyi, novai és egerszegi számadásokat, megközelítőleg következtetni lehet erre az arányra.

307 Géfin, 1929. 360. p.

308 Géfin, 1929. 362. p„ és SzPL AC 1827. No. 267.

117