Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen
és az uradalom között, addig a két dátum közötti időszakból inkább a különböző szerződések reprezentálják a város és földesura kapcsolatát. Komolyabb vita talán csak az egerszegi vámossal és vámhíddal kapcsolatban keletkezett. De valójában a vámhíd fenntartásának kérdése, és az egerszegieknek szállító külső fuvarosok megadóztatása is már egy évtizedek óta húzódó vitás kérdés volt a város és földesura között. A viták pedig - mint fentebb láthattuk - adódhattak magának a vámosnak a személyéből, s gyakran valóban valós visszaéléseiből is.294 * Somogy püspök idejéből, 1810-ből van azonban az első olyan adatunk, amely a városnak már egy kollektív makkárendálását feltételezi. 1810- ben a város ugyanis a makkvásárlásért 50 forintot fizetett az uradalomnak.291 Ugyanakkor az első olyan irat, amely már konkrétan is a makkoltatás árendálásáról szól csak 1821-ből maradt fenn. Ez a város folyamodványa Somogy püspökhöz a Felsőerdőben való 150 forintos makkoltatási árenda jóváhagyásáért.296 A makkoltatás kollektív ki- árendálásával, illetve a makkoltatási szerződésekkel, amelyeket később Somogy utódai is folyamatosan megújítottak (1823., 1825., 1827., 1841., 1843.,)297 az erdőhasználat évtizedes vitájára próbáltak minden érintett fél számára kielégítő módon megoldást találni. Somogy püspöknek sem volt könnyű feladata. Többek között rá hárult a szombathelyi székesegyház befejezése, és nem kis anyagi áldozatot követeltek tőle a napóleoni háborúk miatti beszolgáltatások sem. A korábbinál jóval békésebb időszak okai valószínűleg Somogy püspök lelkületében is keresendők, akit már kortársai is csak a „Szent Püspökként” emlegettek, és akinek jószívűsége, szerénysége a kortársai körében is közismert volt.298 Talán az sem véletlen, hogy éppen 294 ZML Zeg. v. régi lt. No. 101. 29lSzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1810. Tény, hogy már az 1801-ben is találkozunk makkoltatásból származó bevétellel a megmaradt uradalmi számadásokban, ez azonban még valószínűleg nem - a város általános erdőhasználatát biztosító - árendás szerződés alapján befolyt bevétel volt. Makkárendára vonatkozó első konkrét forrás csak 1821- ből, szerződés pedig 1823-ból maradt fenn. 296 ZML Zeg. v. régi lt. No. 104. 297 ZML Zeg. v. régi lt. No. 112., 471., 476. 248Géfin, 1929. 326-335. p. 114
