Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Makóné Buzás Eleonóra: A zalaegerszegi internálótábor 1916–1924

Makóné Búzás Eleonóra:

A zalaegerszegi internálótábor 1916-1924

Bevezetés

A

z „internálás” szó kapcsán a zsidók deportálása, az 1950-es évek kitelepítési politikája, vagy a Trianonnal elcsatolt országrészekben éló' magyarok kitelepítése, tehát valamilyen huszadik századi esemény jut az ember eszébe. Az internálás azonban nem múlt századi találmány, akkor „csupán” felelevenítettek, illetve átértelmeztek egy korábbi eljárást. Azeló'tt elsó'sorban katonai fogalom volt, így például a Révai Nagy Lexikon is ekként határozta meg: „az ország belsejébe vagy meghatározott helyre, különösen eró'dítménybe utasítás, politikai szökevényekre, de még semleges területre átlépett csapatokra is alkalmazott büntetés a hadviselő' hatalmak részéről”.1 A huszadik század végén már másként magyarázták e szót a lexikonszerkesztők: „Állami, hatósági kényszerrel kijelölt lakóhelyre (táborba) költöztetés. Fő jellemzői: internált személy rendőri vagy katonai felügyelet alá kerül, kijelölt lakóhelyéről nem távozhat, polgári foglalkozását nem folytathatja, ingatlanvagyonát zár alá veszik vagy elkobozzák, ingó vagyonának csak kis részét tarthatja meg. Hadiállapotkor nemzetközileg elismert eljárás az országban tartózkodó külföldiekkel szemben.”2 A két enciklopédia kiadása között eltelt 85 év alatt a fogalom jelentése nagymértékben megváltozott. A korábban háború idején, katonákkal szemben alkalmazott eljárás már kizárólag a civil lakosságra terjed ki - rájuk viszont akár béke idején is. A körülmények is sokkal szigorúbbak: a későbbi szócikk már pontosan felsorolja a személyes szabadság korlátozásának formáit.

1 Révai Nagy Lexikon. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Bp., 1914. 595. p.

2 Magyar Nagylexikon. IX. köt. Bp., 1999. 900. p.