Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében

lakó előző bérló', Cziller festő' zsidó nem volt hajlandó onnan kiköltözni és az ingatlant az űj árendásnak átengedni. A város ez esetben is a panaszt tevőnek adott igazat, és utasította Czillert a ház elhagyására.26

1822-ben 45 zsidó háztartásban 127 személyt vettek számba Zalaegerszegen.27 Két háztartásfő (Kayser József és Leininger Máyer) saját házzal rendelkezett, sőt mindkettőnél lakott egy-egy zsidó bérlő is. Az előbbinél Volf, vagy Farkas József, az utóbbinál Ferst Jakab. Négy árendás nemesi házban élt: nemes Simonffy Józsefnél Farkas József és Monschein Moyses, nemes Tavasz Pálnál Gráner Leopold, nemes Czigány Józsefnél pedig Kun Farkas. Az uraságnál - a püspöki fogadó épületében - négyen, nevezetesen König Jakab, Lebl Móyses, Rá- gerdorfer Simon és Kayser József béreltek boltot. Utóbbiak évente 460 forint árendát fizettek az uradalomnak. Ennek az összegnek mintegy 2/3 részét, 300 forintot Kayser József adta. A saját házában élők mellett három családfőről tudjuk ugyan, hogy kinél bérelt lakást, azonban azt nem, hogy azért mennyit fizetett. A legmagasabb bérleti díjat a Hérits Antalnál lakó Rágendorfer Sámson sörfőző, valamint Kayser József boltos kereskedő fizették, 300-300 forintot. A boltos kereskedők mindannyian magas bérleti díjat kellett, hogy fizessenek. A Rába Istvánnál lakó, csak Farkas zsidóként emlegetett 125 forintot, Stern József házigazdájának lakóházáért és a boltért 260 forintot. A Rátz Józsefnél szállást tartó rabbi, Sámuel Moyses 170 forintot. Az ipart űzők közül legtöbbet Monschein Ábrahám szabómester fizette (100 forintot) Neymayer Mártonnak.

A zsidók által fizetett bérleti díjak összege ekkor 3840 forint volt. Ennek mintegy 12 százaléka az uradalomhoz, 6,5 százaléka a nemesekhez, 80 százalékot meghaladó része (3.130 forint) pedig a város többi polgárához vándorolt.

Ha a bérbeadókat felvisszük Póka Antal 1826 őszén készült várostérképére, akkor azt láthatjuk, hogy a zsidó tulajdonban lévő ingatlanok (2 lakóház; a zsinagóga, illetve a fürdőház) a mai belváros közepén álltak. A zsinagóga a püspöki fogadó udvarán, a fürdőház vele szemben a tér másik oldalán, attól kicsit nyugatra volt. Kayser

26 ZML Zeg. v. régi lt. No. 744. Tü. jkv. 1829. márc. 7. No. 9.

27 ZML Zeg. v. régi lt. No. 475. A városban lakó zsidók összeírása, 1822.

14