Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében

tudhatjuk, hogy a püspök-földesúr, vagy annak zalaegerszegi tisztje pontosan ismerte-e ezeket a tranzakciókat, és ténylegesen engedé­lyezte vagy esetenként tiltotta-e azokat. Csupán néhány olyan esetről tudomásunk, amikor ténylegesen beavatkozott. 1793-ban két mes­terember - Tuda Mihály és Geringer János, mindkettő cigány ko­lompár - kívánt Zalaegerszegen letelepedni. A város pártolta is őket, a püspök azonban megtiltotta a letelepedésüket, mondván: „... őket én zalaegerszegi lakosnak föl nem vettem, sőt nem is akarom, hogy voltaképpen szükséges mesterembereken kívül városom külsőbe­liekre nézve szaporodjék, mert sem nékem mint földesűrnak, sem a városnak hasznot nem tennék, sőt ezeknek számos bevételével, mivel egymást szegényítenék, kárt okoznék...”.10 A két iparos azonban a tiltás ellenére mégiscsak letelepedhetett, azután, hogy az uradalom kasszájába úgynevezett „oltalompénzt” fizettek. A püspök más esetben megkötéssel ugyan, de engedélyezte a betelepedést. így tett például 1782-ben, mikor egy tímár kívánt a városba költözni: „Minthogy Egerszegre egy jó tímár kívántatik, és ezen tímárlegény külső tekintete szerint jó embernek látszik, nem ellenzem, hogy magát feleségestül Egerszegen letehesse és mester­ségét űzhessen. Kend tehát befogadhatja, de csak oly móddal, hogy magának új házat ne építhessen” — határozott a földesúr.11 Úgy tűnik, hogy a püspök mindazoknak engedélyezte a lete­lepedést, akik azt meg tudták váltani, az újonnan érkezőktől azonban - minden korábbi kontraktussal ellentétes módon - pénzt követelt az engedély fejében. 1798 áprilisában Mars Antal szabómester ügyé­ben utasította Prácsovich tiszttartót, hogy engedje a szabót letele­pedni, oly módon, hogy az „...esztendőnként 4 forintot tartozzék az uraságnak fizetni, és ennek utána is akárki akarja magát Zalaegersze­gen letenni, mindenkin a 4 forintot vegye meg Kend esztendőriil esztendőre”.12 10 ZML Zeg. v. régi lt. No. 90. 11 Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, mint a szombathelyi püspök uradalma. (Zalaegerszegi Füzetek 12.) (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 2011. (Kéz­irat, megjelenés alatt. A továbbiakban: Cselenkó-kézirat.) A Szerzőnek itt mondok köszönetét, hogy munkáját már kéziratban használhattam! Cselenkó-kézirat 69. p. 70

Next

/
Thumbnails
Contents